Az épület “technikai felszereltsége és építőművészeti kivitelezése a maga korában meghaladta Európa legjelesebb operaházainak a színvonalát is”

130 éve nyitotta meg kapuit a Budapesti Operaház, az ország legrangosabb zenei színháza.130 éve, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a Budapesti Operaház, az ország legrangosabb zenei színháza. Az Operaház – mai hivatalos nevén a Magyar Állami Operaház építésének gondolatát 1872-ben Orczy Bódog, a Nemzeti Színház akkori igazgatója vetette fel először. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében, bizottságot hoztak létre a felépítendő operaház helyének kijelölésére. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épületre, amin Ybl Miklós terve nyert.A helyszín kiválasztásában Ybl, aki már vázlatterveket is készített kiváló minőségben, nem csupán az épület szerkezetét és a rendkívül gazdaságos belső térelrendezést dolgozta ki, de még a rézkilincsek, fogantyúk, falikarok és csillárok mintáit is maga tervezte. Az építkezés összköltségét végül 2 100 000 forintban szabta meg a hatóság, ami miatt az eredeti elképzelésekből némileg vissza kellett venni.Ybl drezdai, párizsi, bécsi operaépületek nyomán kialakult neoreneszánsz elképzelését 1875. október 11-én kezdték megvalósítani. Lassan haladt a munka, 9 évi munka után több mint 3 millió forint költséggel el is készült az épület. Az építkezés befejezéséhez a végső lökést Tisza Kálmán miniszterelnök adta meg, amikor 1882-ben egy leiratban kimondta, a dalszínház építését 1884 közepére minden körülmények között be kell fejezni, s ehhez minden – politikai és anyagi – támogatást megadott. Az épületben a tervezett 2000 helyett csupán 1220 ülőhely fért el, de “technikai felszereltsége és építőművészeti kivitelezése a maga korában meghaladta Európa legjelesebb operaházainak a színvonalát is”. Végül 1884. szeptember 27-én megnyílhatott az Operaház. Méltóságos külleme, belsejének hivalkodástól mentes pompája, technikáinak újdonsága, nézőterének a régi Nemzeti Színháznál operai célokra sokkal megfelelőbb – bár nem tökéletes – akusztikai viszonyai méltán találkoztak teljes elismeréssel.

A Magyar Királyi Operaház Ybl Miklós tervei alapján épült. 1884. szeptember 27-én nyílt meg. 1897 (Fotó: MEK/OSZK)

Az Operaház, az ország legrangosabb zenei színháza nyitóelőadásának ünnepi műsorán Erkel Ferenc Bánk bán című operájának első felvonása, Hunyadi László operájának nyitánya és Richard Wagner Lohengrin című operájának első felvonása szerepelt. Az első társulatot a Nemzeti Színház addigi operatársulatának tagjai – élükön Erkel Ferenc főzeneigazgatóval, akit később fia, Erkel Sándor karnagy követett, Káldy Gyula főrendezővel – alkották. 

Az intendáns Podmaniczky Frigyes volt, aki az építkezést felügyelő Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke is volt, s aki a telek megszerzésétől a malter keveréséig sokat tett az Operaház létrejöttéért.

Ünnepel az Operaház

 Az 1884-es megnyitó újrajátszásával, nagyszabású gálaesttel, valamint az Operaházról szóló új filmmel és könyvvel ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a Magyar Állami Operaház – hangzott el a jubileumi programokról szóló keddi budapesti sajtótájékoztatón.

A szombati program az egykori megnyitóünnepség korhű újrajátszásával veszi kezdetét, a dalszínházhoz hintón érkező Ferenc Józsefet és feleségét, Sisit a Tisza-kormány tagjai, valamint Ybl Miklós és Erkel Ferenc fogadják, miközben korabeli tömeg gyűlik össze és egy fúvószenekar indulókat játszik – részletezte Ókovács Szilveszter főigazgató, hozzátéve: Sisi ugyan valójában nem volt jelen, de “ennyi történelemhamisítást megengedtünk maguknak”.

Az ezt követő gálaesten olyan énekesek lépnek az Operaház színpadára, mint Berczelly István, Gulyás Dénes, Marton Éva, Molnár András, Ötvös Csaba és Tokody Ilona, hogy Medveczky Ádám vezényletével előadják Erkel Bánk bánjának második felvonását. Felhangzik Liszt Ferenc műve, a Magyar Király-dal is, amelyet a hajdani megnyitóról forradalmi jellege miatt “letiltottak”.

A Nemzeti Balett európai bemutatóval készül a gálaestre: Robert North Trójai játékok című balettparódiáját állítják színpadra, az eredetileg férfiakra írt koreográfiát azonban ezúttal női táncosok mutatják be. “A betanítás gyorsabban ment, mint gondoltuk, a lányok nagy örömmel vetették bele magukat a feladatba, és azt kell mondjam, erőnlétileg és technikailag néha meghazudtolják a fiúkat” – mondta Solymosi Tamás balettigazgató az aikido, a capoeira és az ógörög harci játékok elemeit ötvöző, különös állóképességet igénylő darabról.

A jubileumi gálaesten vetítik le először M. Tóth Géza A Sugár úti palota – Opera 130 című új filmjét is, amely elsősorban az épületet mutatja be. “Tavaly az Erkel Színház újranyitása alkalmából készítettem egy hasonló filmet, de abban az operajátszás magyarországi történetére fókuszáltam, és az operát mint műfajt igyekeztem népszerűsíteni. A mostani film az Andrássy úti palotáról szól, és tulajdonképpen egy megállás nélküli befelé mozgás: minél közelebb megyünk a házhoz, annál több dimenzió nyílik meg, műfaji és a térbeli értelemben is. Azt akartam megmutatni, hogy az Operaház befelé végtelen” – fogalmazott M. Tóth Géza a két filmről, melyek DVD-n is megjelennek.

Az Operaház története – kezdetektől napjainkig címmel könyv is napvilágot lát a 130. évfordulóra a Helikon Kiadó gondozásában. A kötet egyik szerzője, László Ferenc elmondása szerint röviden, informatívan és szórakoztatóan szerették volna bemutatni az Operaház történetét, felidézve a legnagyobb személyiségeket, énekeseket, karmestereket, táncosokat. A Nemzeti Balett külön fejezeteket kapott Gara Márk tollából. “Óriások vállán álltunk, hiszen a századik évfordulóra megjelent egy nagy monográfia, amelyre építettünk. Mi ugyanakkor jóval szűkebb terjedelemben, és szórakoztatóbban, könnyedebben mutatjuk be ezt a gazdag történetet” – magyarázta László Ferenc.

Devich Márton szerkesztő szerint a könyv egyfajta “névjegye” lehet az Operaháznak, hiszen viszonylag rövid terjedelemben, de méltó módon foglalja össze az elmúlt 130 év örökségét, beleértve az Erkel Színház és a Budapesti Filharmóniai Társaság történetét is. Mint mondta, az anekdotákkal fűszerezett, gazdag képanyaggal ellátott kötet angol nyelven is megjelenik, így a külföldiek számára is értékes olvasmány lehet az Operaház, valamint a magyar operajátszás megismeréséhez.