Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ferdinand Hérold – Frederick Ashton: A rosszul őrzött lány
Ősbalett
– mondhatnánk, hiszen egyike a legrégebbi, ma is játszott
történeteknek. A nagy francia forradalom előestéjén mutatta be
Bordeaux-ban Jean Dauberval együttese. Azóta számos színpadra állítást
megért, zenei anyaga többször kicserélődött, míg 1960-ban Frederick
Ashton elkészítette a maga változatát.
Más szempontból is
fontos A rosszul őrzött lány. A balettek zöme ugyanis valamilyen drámai
eseményt dolgoz fel, ezúttal viszont egy vidám balettel találkozhat a
néző. Nem is akármilyennel! A tanyasi udvarház szérűjén tyúkok és kakas
kapirgálnak, de van benne élő póniló is, amely mindig nagy sikert arat a
gyerekek körében. A történet karaktereit tekintve egy sor igen
rokonszenves figurával találkozhatunk. Hiszen ki ne szorítana Lise-nek,
hogy anyja tiltása ellenére hozzámehessen a szegény Colas-hoz? Még a
másik kérő, az együgyű, habókos Alain is aranyos figura. Simone anyó, a
tehetős özvegy megformálója pedig mindig lubickolhat jutalomjátékkal
felérő szerepében. Ashton koreográfiájában az igényes táncolnivaló mellé
megkapjuk a karakterekből és a helyzetkomikumból eredő humor minden
poénját.
A mű színpadra álmodója Frederick Ashton (1904-1988),
akinek a neve összeforrott az angol balett első negyven évével. Ő volt
az a koreográfus, aki a legendás Anna Pavlovát látva határozta el, hogy
táncolni fog. Ezernyi akadályon küzdötte át magát, hogy elérje célját.
Az 1930-as évektől kezdve a kibontakozó angol táncélet meghatározó
figurájává vált, s a Royal Ballet igazgatójaként vonult vissza több
tucat mű megalkotása után. Műveiben a tánc mellett a szépségé, a
muzikalitásé, a humoré a főszerep. A sötét témák, a társadalmi problémák
kevéssé foglalkoztatták. Balettjei ennek ellenére vagy talán éppen
ezért népszerűek még ma is. Darabjai az angol balett tradíció gerincét
alkotják. Van köztük pimasz karikatúra (Façade), szimfonikus balett
(Symponic Variations), alkalmi kettős (Thaïs), cselekményes
egyfelvonásos (Marguerite és Armand) és több felvonásos mesebalett is
(Hamupipőke).
A hazai közönség először 1971-ben találkozhatott A
rosszul őrzött lánnyal, amikor az egykori „keleti blokk országai” közül
elsőként az Operaház balettegyüttese tűzhette műsorára e két felvonásos
„nyugati” darabot. Ez a balett volt tehát a nyitány a társulat
repertoárjának nemzetközivé válása során. Így a kelet és nyugat ismét
találkozott, ugyanis Ashtonnak éppen az emigráns orosz balerina, Tamara
Karszavina adta a sugallatot, hogy feltámassza ezt a kedves balettet.
Azóta megszakításokkal ugyan, de A rosszul őrzött lány a hazai nézők
kedvencévé vált. Kitörölhetetlen emléket hagyott Fülöp Viktor Simone
anyója vagy Orosz Adél vagy Kun Zsuzsa muzikális Lise alakítása, vagy a
közelmúltból Kováts Tibor szeretnivaló Alain figurája illetve Szakály
György Simonéja, hogy csak találomra említsünk néhány nevet. Az Erkel
Színház bezárása óta, jó néhány éve nélkülözi a hazai közönség ezt a
balettet, ezért is jelentős, hogy most visszakapjuk. Kétség sem fér
hozzá, hogy a szezonban ismét szívükbe zárják a nézők!
Gara Márk
A darab betanító balettmestere: Alexander Grant
Az
új-zélandi Wellingtonban született, 1946-ban költözött Angliába,
amikor elnyerte a Sadler’s Wells School ösztöndíját. Fél évvel később
lett a Sadler’s Wells (ma: Királyi) Balett tagja, 1949-ben a társulat
magántáncosa, majd első magántáncosa. A Királyi Balettnél töltött
harmincéves karrierje során számos vezető szerepet táncolt, a
legjelentősebbek közülük azok, melyeket Frederick Ashton koreografált
számára, többek között Alain A rosszul őrzött lány című balettjében
(1960). Miközben a Királyi Balettel rendszeresen színpadra lépett, a
társulat kis utazó együttesének, a Ballet For All-nak igazgatójaként
dolgozott 1971-től 1976-ig. 1976 júliusában kinevezték a Kanadai Nemzeti
Balett művészeti igazgatójává, és munkájának köszönhetően ez a társulat
lett Észak-Amerikában a legjelentősebb előadója Ashton legszebb
munkáinak (többek között A rosszul őrzött lány, II. Monotenész, Az álom,
Les Patinurs és A két galamb). Több új művet is rendelt a társulat
számára. 1983-ban visszatért Londonba, és a Londoni Fesztiválbalett (ma:
Angol Nemzeti Balett) vendégművésze, majd 1985-től a társulat rendes
tagja lett. 1965-ben megkapta a Brit Birodalom Lovagrendjének
kitüntetését (CBE) a balettért tett szolgálataiért. Gyakran hívják
zsűritagnak nemzetközi balettversenyekre. Sir Frederick Ashton ráhagyta A
rosszul őrzött lány és a Façade jogait. A világ számos országában
segíti a produkciók színpadra állítását.
A zene
A
rosszul őrzött lány egyik legújabb változatát, Hérold muzsikájával –
John Lanchbery zenei átdolgozásában – a Royal Ballet mutatta be 1960.
január 28-án, a londoni Covent Garden Operaházban.
A komponista,
Ferdinand Hérold (1792–1833) vígoperák termékeny szerzője volt, hat
balettet is írt a párizsi Opera számára, amelyek közül A rosszul őrzött
lány volt a negyedik. Muzsikája felidézi a korabeli vígoperák és
balettek hangulatát, jellegzetes hangzásvilágát és jól alkalmazkodik a
darab cselekményének alakulásához, mulatságos helyzeteihez, kedvesen
egyszerű hőseihez. A cselekmény időpontját és atmoszféráját nem
eredetiségével, hanem épp azáltal idézi fel, hogy részeket „kölcsönöz”
Rossinitől és Donizettitől (sőt, olykor Mozart és Händel reminiszcenciák
is felbukkannak). A balett elején a Sevillai borbély nyitányának
elemeire ismerünk rá, és a nyári vihar megoldásához is Rossinitől vesz
át részeket. Az aratási jelenet tánckettősét viszont Donizetti Szerelmi
bájitalából merítette (ezt 1837-ben Fanny Elssler részére illesztették a
muzsikához).
Lanchbery munkájában arra törekedett, hogy Hérold
muzsikáját lehetőleg változatlanul tolmácsolja. (Partitúrájában néhány
olyan számot is felhasznált, amelyek az eredeti Bordeaux-i változatból
valók, de Hérold azokat saját összeállításából kihagyta.) A humoros
mozzanatokat kiemeli, figyel a gördülékeny cselekményvezetésre, s a
koreográfus számára biztosítja a táncos kibontakozás lehetőségét.
Hangszerelésében finom, de találó iróniával hangsúlyozza azt az időbeli
és szemléleti távolságot, ami Dauberval és Hérold kedvesen naiv színpadi
világát korunktól elválasztja.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
Csajkovszkij: Nutcracker / A diótörő
Margot Fonteyn, balettművész
Elhunyt Nagy Iván
Elhunyt Seregi László