Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
12 éve | [Törölt felhasználó] | 1 hozzászólás
Basilides Mária (Jolsva, 1886. november 11. – Budapest, 1946. szeptember 26.)
Basilides Mária Jolsván született 1886. november 11-én.
Szülővárosában, Jolsván (ma Jelsava, Szlovákia) kislányként lépett először színpadra, egy vándortársulat megbetegedett énekesnőjét helyettesítette. A tomboló sikeren felbuzdulva ekkor döntötte el, hogy operaénekes lesz.
Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte 1905–1911 között Sík József tanítványaként.
1911-ben debütált színpadon, az egykori Népoperában (később Városi Színház), Nouges Quo Vadis című operájában.
Kiugrását Thomas Mignon című operájának címszerepe hozta meg.
1913-ban feleségül ment Dr. Péterfi Istvánhoz (1884-1962), ügyvéd és a Nyugat és a Világ ismert zenekritikusához.
1915-ben szerződtette az Operaházba gróf Bánffy Miklós, a bársonyos hangú művésznő egészen haláláig tagja maradt a társulatnak, 1934-től örökös tag volt.
Számos alkalommal vendégszerepelt külföldön, így Berlinben, Drezdában, Münchenben, Prágában, Bukarestben, Londonban, Koppenhágában, Bécsben, Antwerpenben, világhírű karmesterek – Richard Strauss, Bruno Walter, Erich Kleiber, Fritz Busch, Hans Knappertbusch, Hermann Abendroth – vezényletével.
A színpad mellett énekelt a Filharmóniai Társaságban, az Ének- és Zeneegyesületben és a Palestrina kórusban is.
Kiegyenlített, altregiszteres hangjának, valamint kiváló drámai érzékének köszönhetően a magyar operajátszás egyik kiváló egyénisége volt.
Fontosnak tartotta a zenei nevelést és a zene iránti szeretet kialakítását a társadalom legszélesebb rétegeiben, ezért hangversenyeket szervezett szerte az országban és munkáselőadásokon is fellépett. Lemezeket jelentetett meg Bartók Bélával, aki maga kísérte zongorán, később maga hangszerelte Basilides Mária és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara számára Húsz magyar népdal című sorozatát. Dolgozott együtt Kodály Zoltánnal, aki két dalciklust írt neki, a Székely fonó ősbemutatóján Basilides Mária énekelte a Gazdaasszony szerepét.
Basilides Mária egyike volt a legsokoldalúbb énektehetségeknek. Rendkívül meleg, bensőséges hangja a mély regiszter legnagyobb mélységétől a mezzoszoprán magasságáig terjedt, előadóművészete komoly, ünnepélyes, fennkölt benyomást keltett. Rendkívül kulturált stílusérzékkel, nemes ízléssel, muzikalitással tolmácsolt repertoárja az egész mezzoszoprán és alt szerepkört felölelte Monteverdi, Händel és Gluck operáitól Verdin, Wagneren, Saint-Säens és Erkel Ferenc művein át a Csajkovszkij- és Richard Strauss-operákig terjedt.
Művészetének csúcspontjára az oratóriuméneklés terén érkezett el, Bach zenéjének legnagyobb magyar előadója, egyben egyik leglelkesebb propagálója volt. Múlhatatlan érdemeket szerzett a magyar parasztdalok és modern magyar dalirodalom széleskörű megismertetésében is és számtalan modern mű első előadása fűződik nevéhez. Visszafogott, fegyelmezett életet élt, szellemiségének legfőbb erénye a szolgálat volt: a nagy alkotók szellemének szolgálata és az emberek jobbá, nemesebbé tételének szolgálata a művészet erejével. Mértéktartó előadásmódja és tiszteletet keltő egyénisége egész muzsikusnemzedékek példaképévé avatta.
Basilides Mária Budapesten halt meg 1946. szeptember 26-án. Hamvait a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Jolsvai családjáról szól Móricz Zsigmond Az isten háta mögött című regénye.
Főbb szerepei:
Bizet: Carmen – Carmen
Kodály: Székelyfonó – gazdaaszony
Saint-Saëns: Sámson és Delila – Delila
Richard Strauss: Salome — Herodias
Verdi: A trubadúr – Azucena
Wagner: Trisztán és Izolda – Brangäne
Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila
Printemps qui commence / Tavaszária (Act 1/ 1. felvonás)
Dalila: Mária Basilides (1886-1946)
Német nyelven
Handel: Xerxes
"Ombra mai fu"
*
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
Basilides Mária.
Rózsa Vera
Sánta Jolán
Szirmay Márta