Róna Viktor

Róna Viktor (Bp., 1936. aug. 17.–Bp.1994.jan.15. ): táncos, koreográfus, balettigazgató.

A bp.-i Operaház iskolájában Nádasi Ferenc növendéke volt, majd az ÁBI-ben folytatta tanulmányait.

Diplomáját 1954-ben kapta meg, de már 1950 óta az Operaház tagja, 1957 óta magántáncosa.

Egy évet Leningrádban töltött  A. Puskin mesterosztályában.

Nemzedékének egyik legkitűnőbb klasszikus táncosa, aki a danseur noble szerepek mellett a demikarakter szerepekben is nagy sikereket aratott. A világ szinte minden balettszínpadán vendégszerepelt, s több világhírű balerina – M. Fonteyn, L. Daydée, G. Samtsova – partnere volt a 60-as években.

1974–1980 között a Norvég Nemzeti Balett vezető szólistája, balettmestere, 1980–1982 között a klasszikus balett fellegvárában, a Párizsi Nagyoperában vezető balettmester. R. Hightower Cannes-i iskolájának állandó tanára, de Európa, Ázsia számos országában rendszeresen tart kurzusokat.

Két klasszikus balettet is színre vitt a saját változatában: Oslóban a Diótörőt (1976), és az Operaházban 1991-ben a Csipkerózsikát.

Kossuth-díjas (1965), Liszt Ferenc-díjas (1963), érdemes (1972), és kiváló művész (1976), valamint a finn Fehér Rózsa lovagrend tulajdonosa (1968).

Fontosabb szerepei:  Albert (Lavrovszkij: Giselle); Herceg (Vojnonen: Diótörő); Desiré (Petipa: Csipkerózsika); Királyfi (Harangozó Gy., majd Seregi L.: A fából faragott királyfi); James (Bournonville: A szilfid); Spartacus (Seregi L.); Colas (Ashton: A rosszul őrzött lány); Orion (Seregi L.: Sylvia).
Nemzedékének egyik legkitűnőbb klasszikus táncosa volt, ki a világ szinte minden balettszínpadán vendégszerepelt, majd a Párizsi Nagyoperában volt vezető balettmester. Munkáját a szakma több alkalommal is kitüntetésekkel jutalmazta, köztük számos külföldi elismeréssel.
Fiatalon, ötvennyolc éves korában érte a halál.

Vajnonen–Csajkovszkij: Diótörő. Orosz Adél és Róna Viktor (Magyar Állami Operaház balettegyüttese, 1950)