Operaház: 300 éve született Christoph Willibald Gluck

Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1506 fő
  • Képek - 591 db
  • Videók - 1783 db
  • Blogbejegyzések - 387 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Operaslágerek Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1506 fő
  • Képek - 591 db
  • Videók - 1783 db
  • Blogbejegyzések - 387 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Operaslágerek Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1506 fő
  • Képek - 591 db
  • Videók - 1783 db
  • Blogbejegyzések - 387 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Operaslágerek Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1506 fő
  • Képek - 591 db
  • Videók - 1783 db
  • Blogbejegyzések - 387 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Operaslágerek Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

2014.06.20. 09:57 caruso_

Május királynője 1936_Réthy Eszter_Rigó Magda_001.jpgGluck Kristóf lovag korántsem tartozik hazánkban a legnépszerűbb zeneszerzők közé. A komponista életében Bécstől keletre finoman szólva sem borult még virágba az opera műfaja. Halála után is majdnem száz évnek kellett eltelnie, hogy az első Gluck darab Pesten színre kerüljön. Közel ötven – mára jórészt elfeledett – színpadi műve közül pedig csak öt szólalt meg eddig az Operaházban. Végignézve műveinek operaházi előadás-történetét a legmeglepőbb talán éppen az, hogy mindezek ellenére majdnem háromszáz estén játszották operáit.

Még a régi Nemzeti Színházban, 1881-ben került színre, az Ezeregy éjszaka hangulatát idéző Rászedett kádi. A vígopera nem egészen Gluck műve, halála után Johann Nepomuk Fuchs más művekkel is kiegészítette. Egyszerű cselekményének középpontjában a Kádi áll, aki új feleséget szemelt ki magának, de megleckéztetik. A Nemzeti színházi bemutatón a Kádit Tallián János, Fatimét, az elhagyott feleséget Maleczkyné, Zelmirát, a kiszemelt lányt Nádayné Widmár Katalin, Nuraddint Pauli Richárd, Omárt Németh János, a csúf Omegát Kordin Mariska énekelte. A vígopera nem lehetett sikeres, mindössze két előadást ért meg. Viszont az Operaház már a megnyitás évében műsorra tűzte, a Coppéliával egy estén. A szereposztás nagy részben megegyezett a korábbival: Kádi: Tallián János, Fatime: Rotter Gizella, majd Maleczkyné, Zelmira: Komáromi Mariska, majd Ábrányiné Wein Margit, Nuraddin: Pauli Richárd, később Dalnoki Béni, Omár: Kiss Dezső, Omega: Kordin Mariska, majd Doppler Ilka, Aga: Szekeres Lajos, később Zolnai Lóránd. Az előadást a Várszínházba is felvitték olykor. 1897-ben pedig pályakezdő művészeket próbáltak ki a főszerepekben: Szendrői Lajost, Rotter Gizellát, Payer Margitot, Kertész Ödönt, Hegedűs Ferencet és Berts Mimit. Majd két évtizedes szünet után 1917. május 12-én újították fel a vígoperát. Ez este nem ezért vonult be a magyar zenetörténetbe, hanem a második felvonásként játszott balett ősbemutató miatt. Ekkor vonult be Bartók az Operaházba A fából faragott királyfi komponistájaként. A Gluck művet Bródy István rendezte és Kerner István vezényelte, a főszerepeket Venczell Béla, Maleczky Bianka, Hajdú Ilona, Szügyi Kálmán, Dalnoky Viktor, Bársony Dóra és Kertész Ödön énekelték. „…változtak az idők, de a kis Gluck-opera bírja daccal, még mindig akad olyan hallgatója, akit végig le tud kötni, különösen a – zenéjével.” – írta az egyik korabeli kritika. Egészen meglepő módon közvetlenül a II. világháború után, 1945 júliusában még két előadás erejéig előkerült a Rászedett kádi. Az előadást Ferencsik János dirigálta, Rékai András rendezte, a díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Igazi sztárparádé lehetett az előadás Székely Mihály, Osváth Júlia, Orosz Júlia, Járay József és Nagypál László, Maleczky Oszkár, Horányi Karola és Tiszay Magda, valamint Fekete Pál szerepelt benne. A rászedett kádit 1945. október 4-én adták utoljára, ez volt a mű tizenkilencedik operaházi előadása.

orfeusz004.jpgOrfeusz - 1957 

A Nemzeti Színházban még egy Gluck-kísérletnek lehetettek tanúi az érdeklődők három estén keresztül. A mai napig főműnek tartott Orfeusz premierje 1883. március 8-án volt, Káldi Gyula rendezte, s Erkel Sándor vezényelte. Orfeuszt Vittorina Bartolucci, Eurüdikét Beermann Stefánie, Eroszt Kordin Mariska énekelte. Az Operaházba csak húsz évvel később, 1904 januárjában Szikla Adolf Törpe gránátos című balettjével egy estén került színre. Gluckot műveinek előadását mindig hosszas megarázó cikkek kísérik, a napilapok hasábjain próbálják a komponistát kontextusba helyezni. Ekkoriban a szerzőt az „első reformátorként aposztrofálják, s mint ilyet közvetlenül Wagner elődjének tekintik. Az operaházi bemutatót Vidor Dezső rendezte, Guerra Miklós koreografálta, Kerner István vezényelte, díszleteit Kéméndy Jenő tervezte. Orfeuszt az olasz Maria Scomparini magyarul énekelte, Eurüdiké Kaczér Margit, Erosz Szoyer Ilonka volt. Tanulságos az alábbi sor, mely a mai napig meghatározza a mű és a közönség viszonyát: „Zajos hatása nem lehetett ennek a véges-végig komoly, ünnepélyes, monotón, majdnem templomi hangulatot keltő zenedrámának, de a közönség mély érdeklődéssel kísérte az előadás menetét, különösen az a rész, mely a mű korszakos zenetörténeti fontosságát méltányolni tudja.” Az Orfeusz évi néhány előadás erejéig repertoáron maradt. A címszerepben Fodorné Aranka mellett több vendégművész is bemutatkozott, így a francia Mme. Charles Cahier, az ír Lunn Kirkby, Kohlberg Róza, és K. Durigo Ilona. Eurüdikét énekelte még Dömötör Ilona és Medek Anna, Eroszt Payer Margit. 1914-ben a Maria Otto Trampczynska, Hajdú Ilona, Kosáry Emma trióval újították fel az előadást, 1917-től – Bródy István, majd Mihályi Ferenc rendezésében Basilides Mária triumfált a címszerepben Sámson Mária majd Kruyswyk Annie Erosza mellett. 1929-ben két szereposztásban – Basilides Mária / Budánovits Mária, Sándor Erzsi / Tihanyi Vilma, Halász Gitta / Diósy Edith – újították fel az operát Rékai András rendezésében, Oláh Gusztáv jelzett díszleteiben, Fleischer Antal betanításában. Az előadás érdekességét az adta, hogy Galafrés Elza, Dohnányi Ernő aktuális felesége új koreográfiát készített a műhez. A táncok valószínűleg nem illeszkedhettek szorosan a cselekményhez – legalábbis a kritika meglehetősen értetlenül fogadta őket, ahogy az alvilágban felbukkanó hatkarú indiai istenséget is… A magyarországi Gluck-játszás legfontosabb dátuma 1957. október 13. Ekkor újították fel az Orfeuszt Ferencsik János vezényletével, a Mikó András, Fülöp Zoltán, Márk Tivadar és Eck Imre színre állító csapattal, Tiszay Magdával, Osváth Júliával és Házy Erzsébettel. A premieren csodálkoztak rá először igazán Gluck művére, s ez az előadás indította meg az Operaházban a Mozart előtti operák reneszánszát. Az előadás húsz év alatt százhatvanszor került színre. Vezényelte Erdélyi Miklós, Borbély Gyula és Lukács Ervin, Orfeuszt énekelte Tamássy Éva, Komlóssy Erzsébet, Szabó Anita, Szirmay Márta és Takács Klára, Eurüdikét Sándor Judit, Szecsődy Irén, László Margit, Andor Éva és Pászthy Júlia, Ámort Koltay Valéria, Hankiss Ilona és Ötvös Csilla. A címszerepben vendégként fellépett William Pearson fekete kontratenor, Elena Cernei Maria Maddalena ésHamari Júlia. 1979. január 30-ig kétszázszor játszották az Orfeuszt az Operaházban.

Május királynője 1936_001.jpgMájus királynője - 1936

Bánffy Miklós és Hevesi Sándor klasszikus ciklust készített elő 1913-ban. A két Mozart újrafelfedezés – Szöktetés a szerájból, A varázsfuvola – után egy estén mutatták be Beethoven Prometheus című balettjét és Gluck Május királynője című kisoperáját. A Rászedett kádihoz hasonlóan ebben a darabban is erősen érződik Johann Nepomuk Fuchs keze. A Május királynője nem több egy klasszikus dalciklusnál, melyből mindössze négy dal bizonyíthatóan Gluck szerzeménye. Az előadás gondos előkészítését jelzi, hogy Kosztolányi Dezsővel fordíttatták a librettót, az előadást Hevesi Sándor rendezte és Kerner István vezényelte. Philinte: Marschalkó Rózsi, majd Havas Gyöngyike és Máté Rózsi, Helena: B. Kosáry Emma, Serák Mária és Halász Gitta, Lisette: Hajdú Ilona, Rikárd: Hegedűs Ferenc és Dalnoky Viktor, Monsoupir márki: Kertész Ödön, Székelyhidy Ferenc és Gábor József voltak. Az előadás folyamatosan repertoáron maradt, 1915 után Bródy István rendezésében, Szikla Adolf vezényletével. 1927-ben Ferenczi Frigyes fiatalokból álló szereposztást állított be Marschalkó Rózsi mellett Nagy Margit, Tóth Erzsi, Komáromy Pál és Szügyi Kálmán mutatkoztak be a Fleischer Antal vezényelte előadásban. A kritika ekkor egyértelműen tákolmánynak nevezi a művet, nem tartja autentikus Glucknak. Sokkal nagyobb sikere volt az este másik részének, Dohnányi Pierrette fátyola című pantomimjének, melynek címszerepét Bajor Gizi játszotta. Következőleg 1936-ban Horthy Miklós névnapján bukkan fel a rokokó pásztorjáték. Az új díszletekért Oláh Gusztávod dicsérik, a rendezés Rékai András munkája volt.  A Berg Ottó által vezényel előadásban Rigó Magda, Réthy Eszter, majd Tamás Ilona, Dobay Lívia, Koréh Endre és Laurisin Lajos énekeltek. Utoljára két előadás erejéig 1942 januárjában bukkan fel a Május királynője az Operaház repertoárján, megfiatalított szereposztásban (Dósa Mária, Ráskay Gizella, Szabó Ilonka, Komáromy Pál). Noha a kritika sohasem pártolta a mű repertoáron tartását, mégis megért ötven előadást.

Iphigenia Auliszban 1937_001.jpgIphigenia Auliszban - 1937

Gluck születésének százötvenedik évfordulója volt 1937-ben az apropója, hogy végre színre kerüljön a nagy reformátor egyik legfontosabb műve, az Iphigenia Aulisban. Persze nem az eredeti változata, hanem a kor szokásainak megfelelően Richard Wagner átdolgozása. Az előadást Fleischer Antal később Kenessey Jenő vezényelte, Rékai András rendezte, a díszleteket és a jelmezeket Fülöp Zoltán tervezte, a koreográfus Harangozó Gyula volt. A szereposztás: Agamemnon: Hámory Imre, Klytamnestra: Basilides Mária, majd Tutsek Piroska,  Iphigenia: Báthy Anna, Artemis: Jeney Klára, majd Kováts Jolán, Achilles: Rösler Endre, Kalchas: Kálmán Oszkár, később Fodor János, Arkas: Lendvai Andor és Katona Lajos, Görög nő: Dósa Mária, Harcos: Vermes Jenő és Reményi Sándor. A balett-betéteket Bordy Bella, Ottrubay Melinda és Sallay Zoltán táncolták. Az auliszi Iphigenia 1944 októberéig tíz előadást ért meg.

Iphigenia Taurisban 1957_Réti_Bende_002.jpgA világháború utáni Orfeusz reneszánszon kívül két apró kísérlet történt az Operaházban Gluck műveinek színpadra állítására. 1957 júniusában került sor arra az utóhatás nélküli stúdióestre a nézőtéri büfében, ahol az tauriszi Iphigenia II. felvonása mellett Menotti Teelfonját és Pergolesi Úrhatnám szolgálóját bemutatták. Mindhárom művet Huszár Klára rendezte, a díszleteket Blanár György, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte, a koreográfiát Géczy Éva készítette, az előadást Varga Pál vezényelte, a Gluck részlet szerepeit Lorencz Kornélia, Réti József, Bende Zsolt és Hegyi Adorján énekelték. 1976-ban neves francia táncművészek, Ghislaine Thesmar és Michael Denard vendégszerepeltek az Operaházban. Többek között Balanchine Orfeusz pas de deux-jét is eltáncolták Sándor János vezényletével. 

Forrás:Caruso blog


 

Címkék: gluck opera zeneszerző

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu