Lehoczky Éva

(férjezett nevén Lammel Erichné) (Debrecen, 1925. március 7. –) opera-énekesnő (koloratúrszoprán).

 A lehotai Lehoczky családból származik. Távoli rokonságban áll Lehotay Árpád színész–rendezővel és Lehoczky Zsuzsa operetténekesnővel.

Családját a második világháború alatt kibombázták debreceni lakásukból, ezért Budapestre költöztek. Első nőként elvégezte a Zeneakadémia ütős szakát. A felszabadulás utáni években dzsessz- és szalonzenekarok dobosaként kereste kenyerét.

 

110 éve született Rösler Endre

1956 és az operisták II.

Erkel, a király

CORELLI ÉS BONISOLLI

 

 

Tizenegy évvel ezelőtt, október végén két napon belül két kiemelkedő operaénekes halt meg. Mindketten olaszok voltak, tenoristák, és mindkettőjük keresztneve Franco volt.

 

Franco Corelli 2003. október 29-én, Franco Bonisolli pedig egy nappal később, október 30-án hunyt el.

Kettejük közül persze Corelli (1921. április 8. - 2003. október 29.) volt a híresebb. Ha a második világháború utáni évtizedek legnagyobb hatású drámai tenorját kellene megnevezni, a legtöbb operarajongónak valószínűleg két név jutna elsőként eszébe: Franco Corelli és Mario Del Monaco (utóbbi jóval korábban, 1982-ben halt meg).

Meghalt Eggerth Márta

101 éves korában elhunyt Eggerth Márta magyar származású koloratúrszoprán énekesnő, színésznő.

Az 1930-as évek operettdívája, a zenés vígjátékok hajdani sztárja a New York városától északra fekvő Rye-ban, családja körében hunyt el csütörtökön - értesült az APA osztrák hírügynökség a hozzátartozóktól.

 

A szőke Carmen, az operett Callasa

A szőke Carmennek, az operett Callasának nevezett világsztár Budapesten született 1912.

 

Szabó Lujza

 

 

 

(Bp., 1904–Bp., 1934. nov. 19.): énekesnő (drámai és koloratúrszoprán). A Zak-n Sík József és Unger Ernő növendéke. 1927-től haláláig az Operaház magánénekesnője volt. Rövid, de sikeres pályafutása alatt mintegy 50 szerepet énekelt. Művészetét csodálatos hang, fölényes technikai tudás jellemezte. Külföldi operaszínpadokon – Berlinben és Amszterdamban – is nagy sikerrel vendégszerepelt. F.Sz. Melinda (Erkel F.: Bánk bán); Gilda (Verdi: Rigoletto); Az Éj királynője (Mozart: A varázsfuvola).

Kálmán Oszkár

(Kisszentpéter, 1887. június 19. – Budapest, 1971. november 17.) operaénekes (basszus). Neve a magyar operatörténetben ma már elsősorban mint Bartók első Kékszakállúja él.

Felsőkereskedelmi iskolában éretségizett, tisztviselőként dolgozott, közben magánúton tanult énekelni. Előéneklés után 1913-ban szerződtette az Operaház.

Kisebb szerepek után első jelentős szerepe Sarastro volt (Mozart: A varázsfuvola).

1918. május 24-én volt a nevezetes Bartók-ősbemutató, ami a szerzőnek is teljes megelegédésére szolgált (a közönség viszont értetlenül fogadta az új művet).

Giuseppe Fortunino Francesco Verdi

(Le Roncole, 1813. október 10. – Milánó, 1901. január 27.) a 19. század legnépszerűbb olasz zeneszerzője volt, az operának (Mozart és Wagner mellett) kimagasló egyénisége.

Szülei kocsmárosok voltak a Parmához közeli Busseto melletti Le Roncole falucskában. Bár a család szegény volt, támogatásukkal a fiú zenei tehetsége hamar kibontakozott: tizenkét éves korára kinevezték a helyi templom orgonistájának, és hamarosan Bussetóba költözhetett, hogy megkezdje rendszeres zenei tanulmányait.

A Magyar Állami Operaház pénteken elhunyt Liszt-díjas nyugalmazott karmesterétől július 31-én vesznek végső búcsút a Farkasréti temető Makovecz-termében.

Gohar Gasparyan 

vagy 

Goar Gasparian

 ( örmény nyelven : Գոհար Գասպարյան)

 

Az örmény csalogány.

(Leánykori név, Khachatrian). Született   Kairóban (Egyiptom) 1924.december 14, elhunyt Jerevánban (Örményország) 2007. május 16.

Zenei tanulmányait Kairóban végezte.Mint oly sok örmény 1948-ban hazatelepült Jerevánba.1949-től a jereváni Operaház tagja volt. 23 főszerepet énekelt többek között Delibes Lakméját, Verdi Traviata Violettáját, Rossini Sevillai borbélyának Rosináját stb.

 

 

Bizet, G.: Carmen         

 

Opera négy felvonásban, két részben  

 

Cselekmény:

 

I. felvonás

 

A sevillai dohánygyár közelében unatkozó katonák figyelik az utca életét, mígnem feltűnik Micaela, aki egy tizedest, Don Josét keresi. Ő azonban csak a következő őrséggel érkezik majd. Az őrségváltást az utcagyerekek csapata kíséri, akik kifigurázzák a katonai ceremóniát. A munkásnők kiözönlenek a dohánygyárból. A gyülevész fiatalok és a katonák mind Carment, a szép cigánylányt várják, akinek a szerelmére áhítoznak.

Elhunyt a világhírű karmester

Életének 85. évében, hosszú betegség után meghalt Sir Colin Davis - közölte a Londoni Szimfonikus Zenekar, amellyel hosszú éveken át dolgozott.

 

 

Richard Wagner: Der fliegende Holländer / Bolgó hollandi 

 

Teljes opera: 2 óra 32 perc

 

 

 

 

Der Holländer......Theo Adam
Senta..............Anja Silja
Daland.............Martti Talvela
Erik...............James King
Der Steuermann.....Kenneth Macdonald
Mary...............Annelies Burmeister

BBC Chorus & New Philharmonia Orchestra
Otto Klemperer, conductor
Recorded live, March 1968
The Royal Festival Hall, London.

 

 

 

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Richard Wagner: A bolygó hollandi


A bolygó hollandi (németül Der fliegende Holländer)
Richard Wagner háromfelvonásos „romantikus ”operája (jegyzékszáma WWV 63). Librettóját a zeneszerző írta Heinrich Heine Aus dem Memoiren des Herren von Schnabelewopski című regénytöredékének egyik részlete alapján. Ősbemutatójára 1843. január 2-án került sor a drezdai Hoftheaterben. Magyarországon 1873. május 10-én mutatták be a budapesti Nemzeti Színházban.


Története

Wagner a mondát Heinrich Heine Aus dem Memoiren des Herrn Schnabelewopski (Schnabelewopski úr emlékiratai) című prózai művének olvasásakor ismerte meg.

86 éves korában elhunyt Galina Visnyevszkaja operaénekes

«A Bolsoj Színház paklijának ütőkártyájaként» emlegették Visnyevszkaját azokban az években, amikor a színpadon ragyogott – 1953-tól ’74-ig. Az első orosz énekesnő, aki meghódított az amerikai «Metropolitan Opera» színpadát, és a világ más legjobb színpadait is. Neki szentelték a 20. század klasszikus alkotásait Dmitrij Sosztakovics és Benjamin Britten. «Mindent sikerült elérnem, - nyilatkozta egyszer Galina és így folytatta, - mindenem megvolt az életben, amit csak kívánni lehet: a legjobb színház, a legjobb férj, a legjobb rendezők és igazgatók».

Leyla Gencer

 vagy Ayşe Leyla Çeyrekgil ( 1928, október 10-  2008.máj 10)  világhírű török szoprán operaénekesnő volt.

Az operavilágban "La Diva Turca" (a török díva) vagy "La Regina" (a királynő) néven emlegették.
Gencer bel canto szoprán volt, aki az 1950-es évek elejétől az 1980-as évek közepéig Olaszországban élt és nagyrészt ott énekelt.Repertárján több mint 70 szerep volt. Kevés stúdió felvétele van, viszont annál több élőben rögzített szerepet hallhatunk tőle.Legtöbbször Donizetti hősnőket formált meg.

Ruggero Raimondi a Művészetek Palotájában

Hét év után ismét hazánkban vendégszerepelt a világhírű olasz basszista, Ruggero Raimondi. A pályafutásának 43. évében járó művész Miklósa Erika koncertjén a Művészetek Palotájában, Medveczky Ádám vezényletével adott válogatást drámai és komikus szerepeket felölelő repertoárjából.

- A magyar közönség 2001-ben találkozott Önnel utoljára. Egyik leghíresebb szerepét, a Tosca Scarpiáját énekelte az Operaházban, ezt követően pedig a Budapesti Kongresszusi Központban áriaesten hallhattuk. Sokak számára Ön jelenti Scarpia ideális megszemélyesítőjét: a televítió jóvoltából ismer-hettük meg ebben a szerepében, a Tosca eredeti helyszíneiről történt közvetítésen.

Giuseppe Verdi: Attila (teljes opera)

 

Szereplők: Cheryl Studer, Samuel Ramey, Giorgio Zancanaro, Kaludi Kaludov, Ernesto Gavazzi, Mario Luperi.
Vezényel: Ricardo Muti

Teatro Alla Scala

 

 

 

 

 

 

 

 

*

 

 

 

 

 

Az arisztokrata tenor: Alfredo Kraus

José Carreras ezt írja önéletrajzi könyvében: „Egyszer Barcelonában egy délutáni partin együtt koktéloztam többek között a kiváló kollégával, Alfredo Kraus-szal. Hét óra tájban Alfredo csendesen elköszönt, én megállítottam: hová ilyen korán? Sajnos, most már mennem kell, egy óra múlva kezdődik az előadásom. Miféle előadás? – kérdeztem. – Ezred lánya, válaszolta ő. Ekkor képedtem el igazán. Más normális tenorista két hétre bezárkózna a Donizetti-darab kilenc magas C-jével egy szobába, ő meg lazán koktélozgat…”

Alfredo Kraus-t méltán hívják a 20.

 

Dunszt Mária az 1960-as évek fiatal operanemzedékének egyik legragyogóbb tehetsége volt, akinek sajnos csak rövid, tizenhat évnyi karrier adatott. 1936. október 10-én született Budapesten, muzsikus családban – édesanyja, Pálffy Mária ismert opera- és oratóriuménekes volt, apja nyugdíjasként is játszott a Telefongyár zenekarában. Így aztán nem csoda, hogy a kislány örökölte szüleitől a zenei tálentumot, s már ötéves korától zongorázni tanult.

(Bátorkeszi, 1892. júl. 18.–Bp., 1976. okt. 8.): énekes (tenor). Énektanulmányait Anthes György, az európai hírű Wagner-tenor irányításával végezte. 1920-ban szerződtette az Operaház. 1920–21-ben az Operaház ösztöndíjasa, 1921–1948 között magánénekese, 1943-ban az Operaház örökös tagja lett. A Zak és a bécsi konzervatórium tanára volt. Zeneműfordítói tevékenysége is jelentős, számos operát és több mint 600 dalt ültetett át magyarra.

 

Eggerth Márta

 

Martha Eggerth 1932-ben

 

 Budapest, 1912. április 17. – nemzetközileg ismertebb nevén Marta Eggerth évtizedek óta az Egyesült Államokban élő koloratúrszoprán énekesnő, színésznő. Századik születésnapján, az operett Callasának nevezett világsztár, két bypass műtét után lábfájósan, de teljes szellemi frissességgel üzente a Salzburger Nachrichtenen keresztül Európába: "Engem most is jobban érdekel a ma, mint a múlt."

 

A zene, az éneklés szeretetét családi örökségként kapta.

Hei-Kyung Hong

Hei-Kyung Hong (  1959.július 4, Gangwon , Dél-Korea )  dél-koreai-amerikai  lírai szoprán .

 
Hong a Yea Won Zeneiskolában Szöulban  tanult és ösztöndíjasként 15 éves korában tanulmányait az Egyesült Államokban  a Juilliard School of Music- ban folytatta. Itt szerepelt az amerikai Opera Center számos produkciójában . Részt vett Tito Gobbi , Elisabeth Schwarzkopf , Walter Legge , és Gerard Souzay mesterkurzusain . Később magántanulóként Shirlee Emmons-nál képezte magát.A négy fiatal énekes egyike volt akiket meghívtak Herbert von Karajan opera osztályába az 1983-as Salzburgi Fesztiválon.

„La commedia è finita!”

  
Miért játszák együtt a Parasztbecsületet és a Bajazzókat? - érdekes történeti háttér az operákhoz.

 

 

 

"La commedia è finita!”
Pavarotti Canio szerepében (article.wn.com)

 

Ruggero Leoncavallo a Pagliaccit (Bajazzók) és Pietro Mascagni a Parasztbecsületet egyidőben komponálta a Sonzogno cég pályázatára. A kiírásra hetven mű érkezett, mivel azonban az kifejezetten egyfelvonásos operára vonatkozott, a zsűri nem értékelte a Pagliaccit, amely

 

eredetileg két felvonásos volt.

Bryn Terfel

 

Eredeti nevén Bryn Terfel Jones  (Pant Glas, Wales, 1965. november 9.) walesi operaénekes (basszbariton).

Tanulmányait 1984-ben kezdte a londoni Guildhall School of Musicban Arthur Reckless és Rudolf Piernay tanítványaként. 1989-ben végzett aranydiplomával. Ezt követően Wales képviselője volt a Cardiffban megrendezett BBC Singer of the World versenyen, amelynek lied-díját megnyerte.

Operai debütjére 1990-ben került sor a Walesi Nemzeti Operaházban, Guglielmo szerepében Mozart Così fan tutte című operájában valamint Figaróként a Figaro házasságában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tíz nappal 87. születésnapja előtt a bajorországi Berg bei Starnbergben elhunyt "a XX. század hangjának, a balzsamos-bársonyos baritonnak, a legnagyobb élő dalelőadónak" nevezett énekes, Dietrich Fischer-Dieskau. A hírt pénteken közölte felesége, Várady Júlia.

A Kossuth-díjas koreográfus, a hazai és nemzetközi táncélet kiemelkedő művésze, alkotója 83 éves volt.

 

Gyászol az opera- és operettvilág

 

Meghalt a müncheni Gärtnerplatztheater opera- és operetténekesnője, Barabás Sári.

 

 

 Elhunyt Moldován Stefánia operaénekesnő, a Liszt-díjas drámai szopránt életének 82. évében érte a halál - közölte a Magyar Állami Operaház sajtóirodája csütörtökön az MTI-vel. MTI| 2012. április 12. 

 

Moldován Stefánia nyugalomba vonulásáig a magyar operajátszás egyik vezető szopránja volt, utóbbi éveit a Gobbi Hilda által alapított Ódry Árpád Színészotthonban töltötte, betegen. 

Moldován Stefánia Sajóudvarhelyen született 1931. augusztus 24-én.

Astrid Varnay

 

 
Eredeti neve:Ibolyka Astrid Maria Varnay (Stockholm, 1918.április 25. - München, 2004.szeptember 04.) drámai szoprán majd mezzoszoprán.
Édesapja Várnay Alexander spinto tenor édesanyja Jávor (Junghans) Mária koloratúrszoprán.Minkét szülő Magyarországon született, az I.Világháború idején Svédországban éltek és szerepeltek.Az Astrid nevet a svéd hercegnő tiszteletére adták kislányuknak.A kis Astrid a világ operaházainak színfalai mögött cseperedett, külön "bérelt" helye volt a fiatal Kirsten Flagstad öltözőjében.

Rita Gorr

 

 
Belgium,1926.II.18 - Spanyolország,2012.I.22., belga mezzo-szoprán.
A Gent közeli Zelzateben született Marguerite Geirnaert néven.Iskolái befejeztével ápolónőként dolgozott annál a családnál aki felfedezte tehetségét és fizette az első énekleckéket.Később Gentben és Brüsszelben folytatta énektanulmányait.1946-ban Verviers-ben énekversenyt nyert és ugyanebben az évben debütált Antwerpenben a Walkür Fricka szerepében.Gazdag tónusú énekhangja remek színészi képességgel párosult.A strasbourgi opera tagja volt 1949 és 1952 között.1952-ben Lausenne-ban újból énekversenyt nyert, majd március 6-án a párizsi Opéra Comique-ban Massenet Werther c.

 

 

Erkel Ferenc: Hunyadi László

 

 

 

A Hunyadi László Erkel Ferenc operája, melyhez Egressy Béni írt szöveget. 1844. január 27-én mutatták be. A cselekmény helyszíne Temesvár, Nándorfehérvár és Buda 1456-ban. Az opera három felvonásból áll, játékideje 2 és 3/4 óra.

 

Szereplők:

V. László, magyar király - lírai tenor

Cillei Ulrik gróf, kormányzó (basszbariton)

Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye - drámai koloratúrszoprán

Hunyadi László és Hunyadi Mátyás, a fiai hőstenor és mezzoszoprán

Gara nádor - hősbariton

Mária, a lánya - lírai koloratúrszoprán

Rozgonyi, tiszt - bariton

Egy nemes - basszus, egy hadnagy - bariton

Énekkar: nemes urak és hölgyek, katonák (magyarok és idegenek), nép

Balett az esküvői jelenetben

Zenekar: közepes nagyságú együttes, színpadi zene, orgona

 

 

Cselekmény

 

Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelmétől, Hunyadi László haláláig beszéli el az eseményeket.

 

 

Giacomo Puccini: Madama  Butterfly vagyis Pillangókisasszony.

 

A Pillangókisasszony vagy Madama Butterfly Giacomo Puccini egyik háromfelvonásos operája. A szövegkönyvet Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írták John Luther Long 1898-as elbeszélése nyomán.

Az ősbemutatója 1904. február 17-én volt a milánói La Scala operaházban. A sikertelen bemutató után, május 28-án Puccini átírta és Bresciában ismét színre vitte az operát, mely ezúttal hatalmas sikert aratott.

Sánta Jolán
| magánénekesnő | alt

Kalocsán született, 1954-ben. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait Baján végezte. 1977-ben diplomázott a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének-szolfézs szakán. 1979-tól 1983-ig a Zeneakadémia hallgatója volt. 1983-ban diplomázott énekművész-művésztanári szakon, majd 1985-ben operaénekesi diplomát kapott. Már1983-ban a Magyar Állami Operaház ösztöndíjas magánénekese lett. 1985 óta pedig az Operaház tagja.

Joseph Calleja

A 21. század legígéretesebb ifjú tenoristájának tartják a krisztusi korban lévő máltai művészt (1978.január 22.).
Joseph Calleja 16 éves kora óta énekel,  Paul Asciak fedezte föl s kezdte tanítani.

19 éves volt, amikor szülőhazájában debütált, mégpedig Verdi Macbeth-jének Macduffjaként.  Ugyanabban az esztendőben megnyerte a  Belvedere-i Hans Gabor versenyt,  1998-ban a Milánó-i Caruso Versneyt s végül  a 99-es Operáliát,   Domingo  nevezetes versenyét.

Leo Slezak

1873.augusztus 18, Morva-Schönberg (Osztrák-Magyar monarchia) - 1946.június 01.Rottach-Egern (Bajorország), tenor operaénekes, színész.

Brünnben (Brno) debütált 1896-ban Lohengrinként (gyermekkorában a brünni opera kórusában énekelt).Rövid berlini szerződés után 1901-ben a bécs Staatsoper tagja lett, melynek 1926-ig vezető tenoristája volt.Közben 1909-től 1913-ig a Met állandó vendégei közé tartozott.Slezak legendás alakja volt a század első évtizedeinek.Óriás termete (195 cm magas volt és kb.

KLAFSZKY Katalin - Katherina (Lohse) Klafsky

(Moson)Szent-János 1855.szeptember 19. - Hamburg 1896.szeptember 22.

 

 

 

Jánossomorja leghíresebb szülöttének vitathatatlanul Klafszky-Lohse Katalin  operaénekesnőt tarthatjuk. Róla számtalan életrajz és szereptörténeti munka készült, sajnos inkább csak német nyelven, hiszen a világhíresség szinte egész karrierje folyamán német dalszínházak énekművésze volt. Asszonynevét harmadik férje, 0. Lohse karnagy után viselte.

José Bros | magánénekes | tenor

Barcelonában született, énekelni szülővárosa konzervatóriumában tanult Jaime Francisco Puig tanítványaként. A nemzetközi zenei életbe 1992-ben barcelonai Teatro Liceu Boleyn Anna premierjén, Edita Gruberova partnereként robbant be, akivel a mai napig igen gyakran lépnek együtt színpadra. A produkciót további meghívások követték a milánói Scalában, a Covent Gardenben, a bécsi Staatsoperben, a madridi Teatro Realben, a Buenos Aires-i Teatro Colonban, a nápolyi Teatro San Carloban és a müncheni Bayerische Staatsoperben.

• 2011. február 18.   -   
• Magyar Állami Operaház    -   

Életének 83. évében pénteken elhunyt Lukács Ervin Kossuth- és Liszt-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze.

Joan Sutherland 1975-ben

(Sydney, 1926. november 7. – Les Avants, 2010. október 10.) ausztrál operaénekes, a bel canto operák szoprán szerepeinek egyik legkiemelkedőbb huszadik századi előadója.
Skót szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Igen későn, csak tizenkilenc éves korában kezdett el énekelni és zongorázni tanulni, eleinte édesanyja irányítása alatt. Felső fokú zenei tanulmányait később a londoni Royal Collage of Music magánének szakán végezte

Martti Talvela

(Hiitola, Finnország, 1935. február 4. – Juva, Finnország, 1989. július 22.) finn operaénekes, basszus.
A mai Karéliai Köztársaság területén született, majd Lahtiban és Stockholmban tanult.
Helsinkiben, 1960-ban debütált az opera színpadán, Sparafucile szerepében, a Rigolettóban. 203 cm-es magasságával évszázadának legmagasabb énekese volt. Fiatalkorában ökölvívással is foglalkozott, ez alakította ki benne a legnagyobb szerepekhez szükséges állóképességet.

Sudlik Mária

(Bp., 1942. máj. 25.–Bp. 2015.aug.22. ): énekesnő (szoprán). Énektanulmányait a bp.-i Bartók Béla Zeneművészeti szakközépiskolában Feleki Rezső, majd 1961–1964 között a Zak-n dr. Sipos Jenő irányításával végezte.

1967-től az Operaház magánénekesnője. Monteverdi: Poppea megkoronázása c. művének címszerepében mutatkozott be.

Repertoárja rendkívül széles, szinte az egész operairodalmat felöleli.

Valamennyi szerepmegformálását nagyfokú művészi elmélyültség jellemzi.

 

Airizer Csaba

 

(Kolozsvár, 1943. aug. 23.– ): énekes (basszus).

Pályafutását 1962-ben a kolozsvári Állami Magyar Operában kezdte, ahol a karkötelezettség mellett kisebb szólószerepeket is énekelt.

Énektanulmányait 1967–1972 között végezte Bukarestben a Ciprian Porumbescu Zeneakadémia operatanszakán.

A kolozsvári Román Operában Fülöp király szerepében (Verdi: Don Carlos) debütált.

1972. aug.-tól húsz éven át a temesvári Román Opera magánénekese volt.

Szőnyi Olga

(Bp., 1933. júl. 2.– 2013. január 22.): énekesnő (mezzoszoprán).

Tanulmányait a Zak-n dr. Sipos Jenő és Varga Pál vezetésével folytatta.

1952-ben szerződött az Operaházhoz, ahol 1954-ben mutatkozott be Verdi Don Carlosának Eboli szerepében.

1956–1979 között az Operaház magánénekese.

1962–65-ben a kölni Opera, 1979-től a bécsi Staatsoper állandó vendégművésze.

Különösen a romantikus és a 20. sz.-i operák hősnőit formálja meg sikerrel.

Rozsos István

(Bp., 1944. júl. 6.– ): énekes (tenor).

1963–1969 között végezte tanulmányait a Zak-n Révhegyi Ferencné irányításával.

Tanulmányai befejeztével az Operaház szerződtette, ahol 1967-ben – még főiskolásként – debütált R. Strauss: Ariadne Naxosban c. operájának Scaramucciojaként.

1984–86-ban a németországi Osnabrück vendégénekese volt.

Számos Haydn-opera hanglemezfelvételének közreműködője.

Sokoldalú színészi játéka, zenei-technikai felkészültsége révén a társulat egyik legkiemelkedőbb karaktertenorja.

Szirmay Márta

 

 

(Kaposvár, 1939. okt. 9.– ): énekesnő (alt).

1963-ban szerződött az Operaházba, ahol Szokolay Sándor Vérnászának Anya szerepében debütált 1964-ben. Hamarosan a színház vezető énekesnőinek egyike lett.

Legnagyobb sikerei közé tartozott Rossini Hamupipőke c. operájának 1965-ös premierje, amelyben mint címszereplő kiválóan kamatoztatta kivételes szépségű alt hangját.

Sokoldalú, temperamentumos énekesnő, akinek színészi játéka főként a drámai hősnők alakításában érvényesült, de karakterszerepeket is sikeresen formált meg.

Kálmándi Mihály

 

(Bihar, 1959. december 21.)operaénekes (bariton).

Gyermekkorában zongorázni és gitározni tanult. 17 évesen kezdett el tanulni Aradon, Rudolf Eduárdnál. A tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán végezte 1985-ben.

Részt vett Pavel Lisizian mesterkurzusain Weimarban.

1981 és 1987 között a kolozsvári opera énekese volt.

A Magyar Állami Operaház 1988-ban szerződtette.

Budapesten rövid ideig Adorján Ilona és Sipos Jenő tanítványa volt.

Shirley Verrett

 

(New Orleans, 1931. május 31. - Ann Arbor, 2010. november  05.) afro-amerikai mezzoszoprán-szoprán énekesnő.

1957-ben debütált Benjamin Britten Lukrécia meggyalázása c. művében.

A '60-as évektől kezdődött nemzetközi karrierje a New York-i Metroplitain-től a milánói Scalaig a világ számos Operaházában fellépett.

A mezzo szerepek mellett az 1970-es évek elejétől szoprán szerepeket is énekelt.

A Metropolitainben utolsó fellépése 1988-ban volt.

Lukács Gyöngyi

 

(Győr, 1967. ápr. 24.– ): énekesnő (szoprán).

Zenei tanulmányait a győri Zeneművészeti Szakközépiskolában, 1985–1990 között a moszkvai Csajkovszkij Főiskolán végezte el, Jevgenyij Nyesztyerenko felfedezettjeként.

Húszévesen, még akadémiai hallgatóként debütált a Magyar Állami Operaházban, ahol Verdi A trubadúr című operájának Leonóráját alakította.

A világ számos nagy operaházában vendégszerepelt, többek közt a milánói Scalában, San Franciscoban, Hamburgban, a londoni Covent Garden-ben, Münchenben, a berlini Deutsche Oper-ben, Torontóban, Tokióban, a moszkvai Bolsojban és Zürichben..

Kiss B. Atilla

 

 

 (Bánffyhunyad, 1963. január 28.)  operaénekes (tenor).
Az erdélyi származású Liszt-díjas tenor, Kiss B. Atilla a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia ének, és opera szakán szerzett diplomát.

Tanárai Kriza Ágnes, Alexandru Fărcaş és Gheorghe Roşu voltak.

Két évig a Conservatoire de musique de ville de Luxembourg ösztöndíjasaként Ionel Panteánál tanult ének- és operaművészetet.

A prágai Mozart akadémián Eva Blahova, Kerstin Meyer és Ionel Pantea tanítványa volt.

László Magda

 

(Marosvásárhely,1919–2002 ): énekesnő (szoprán).

A Liszt Ferenc Zeneakadémián diplomázott, 1943-ban mutatkozott be az Operaházban Amelia Grimaldi (Verdi: Simone Boccanegra) szerepében.

1946-ban  Olaszországban telepedett le.

Elsősorban régi operák felújításaiban és kortárs, modern művekben vált ismertté.

Dallapiccola A fogoly c. (1949–1950) operájának ősbemutatóján ő alakította az Anya szerepét és ő volt az első Cressida William T.

Dene József

(Bp., 1938– ): énekes (basszbariton).

A Zak ének szakát Révhegyi Ferencné vezetésével végezte.

1962–70-ben az Operaház, 1970 óta a zürichi opera magánénekese.

1973-ban Bayreuthban is szerepelt.

Fontosabb szerepei: Várnagy (Muszorgszkij: Borisz Godunov); Figaro (Mozart: Figaro házassága); Leporello (Mozart: Don Giovanni); Papageno (Mozart: A varázsfuvola); Dandini (Rossini: Hamupipőke).

 

 

 

*  

 

 

 

 

 

Rohonyi Anikó

 

 

 

 

 

 

(Bp., 1944. nov. 16.– ): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait 1972-ben fejezte be Kutrucz Éva növendékeként a Zak-n, és ekkor szerződött az Operaházba, ahol Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájának Szilágyi Erzsébet szerepében debütált.

1990-ben Liszt Ferenc-díjat kapott.

Fontosabb szerepei: Tosca, Turandot (Puccini); Aida (Verdi); Elza (Wagner: Lohengrin); Vénusz (Wagner: Tannhäuser); Clara (Gershwin: Porgy és Bess)

Gyimesi Kálmán

 

(Csenger, 1933. máj. 13.– ): énekes (bariton).

1957–62-ben a Zak ének- és operaszakán tanult Lendvay Andornál, majd 1962-ben Gina Cignanál Olaszországban. 

1962 óta a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese.

Széles körű repertoárja egyaránt felöleli a klasszikus-romantikus és modern operák főszerepeit.

Sikerrel vendégszerepelt Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Olaszországban és a szomszédos országokban.

Liszt Ferenc-díjas (1969), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas (1989), érdemes művész (1982).

Déryné Széppataki Róza; Schenbach-Schekenbach

 

(Jászberény, 1793. dec. 24.–Miskolc, 1872. szept. 29.): énekes-színésznő, drámafordító.

1810-ben Pesten lett színésznő.

Első szerepe a Hamlet udvarhölgye.

1813-ban feleségül ment Déry István színészhez.

1815–1847 között mint vándorszínész az egész országot bejárta.

Hosszabb ideig játszott Miskolcon (1815–1819), Kolozsvárott (1823–1827), Kassán (1828–1837).

1822-ben sikerrel vendégszerepelt a pesti német színházban.

Ernster Dezső

 

(Pécs, 1898. nov. 23.–Zürich, 1981. febr. 16.): énekes (basszus).

1923-ban Plauenben debütált a Tannhäuser (Wagner) Őrgróf szerepében.

Wuppertalban, Duisburgban és Düsseldorfban énekelt, majd a berlini operaház ünnepelt művésze lett.

1933-tól Grazban lépett fel.

Néhány évig Bp.-en élt.

1946–1959 között a New York-i Metropolitan német repertoárjának vezető basszistája, 1959–1966 között a düsseldorfi és a zürichi operaház tagja volt.

Giuseppe Verdi: Traviata

A Traviata vagy La Traviata Giuseppe Verdi egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című regénye alapján, amely 1848-ban jelent meg először nyomtatásban. Az opera ősbemutatójára a velencei Teatro la Fenice operaházban került sor 1853. március 6-án. Noha a bemutató nem aratott osztatlan sikert, az évek során a Traviatából a világ opera-repertoárjának egyik legjátszottabb darabja lett.

Sümegi Eszter

 

 

 (Mohács, 1965. április 10.)  operaénekesnő (szoprán).
1993-ban szerezte meg operaénekesi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol Ónody Márta növendéke volt. Ugyanabban az évben Philadelphiában megnyerte a Pavarotti Énekverseny első díját.

Diplomája megszerzése után tovább tanult Rózsa Vera és Geszty Sylvia mesterkurzusain.

1993 óta a Magyar Állami Operaház magánénekesnője, Puccini Bohéméletének Mimijeként debütált.

Fekete Attila

 

1973-ban született Budapesten, tenor.

2000-ben végzett a budapesti Zeneakadémián.

1998-ban még főiskolásként debütált az Operaházban, ahol a Bohéméletben Parpignol, a Salome-ban az I. zsidó szerepét énekelte.

Volt már Gounod Rómeója, és Faustja, Bellini Normájában Pollione, Az álarcosbál Riccardója, a Rigoletto Hercege, az Otellóban Cassio, Dohnányi Ernő A vajda tornya című operájában Tarján, Petrovics Emil C'est la guerre-jének Szökevénye, és Erkel Hunyadi Lászlója.

Ivan Rebroff

 

 

(Berlin, 1931.július 31.-Frankfurt am Main, 2008.február 27.)

Eredeti neve Hans-Rolf Rippert. Édesapja oroszországi német, édesanyja orosz volt. Művészneve a német neve orosz fordítása.

Különleges hangja a basszustól a szopránig terjedt (4 és fél oktáv). 

A két méteres óriás pályafutása a  hamburgi zeneakadémia elvégzése után kezdődött.

50 aranylemeze van ebből 36 orosz és kozák népzene, románcok melyeket különleges forradalom előtti orosz nyelven adott elő.

Dunszt Mária

(Bp., 1936. okt. 10.– 1994.VIII.26.): énekesnő (szoprán).

A Zak-n dr. Molnár Imre és Maleczky Oszkár növendéke volt.

1962-ben debütált az Operaházban, Melindaként. 

A drámai és a jugendlich-dramatisch szoprán szerepkörben hamar kiugró sikereket aratott. Repertoárja Margittól és a Sába Sulamithjától Trubadúr-Leonóráig, Elzáig és a Jenufa Templomos asszonyáig terjed.

Sok külföldi vendégjátékon vett részt, 1965-67 a gelsenkircheni opera állandó vendége volt.

 

 

Koréh Endre

 

(Sepsiszentgyörgy, 1906. ápr. 13.–Bécs, 1960. szept. 20.): énekes (basszus).

Tanulmányait a Zak-n végezte.

Első sikereit az Operaházban 1930-ban aratta, Sparafucileként (Verdi: Rigoletto) és Hundingként (Wagner: A walkűr).

1930–31-ben az Operaház ösztöndíjasa, 1931–1948 között magánénekese volt.

1946-tól a bécsi opera tagja lett, 1952–53-ban a New York-i Metropolitanban is fellépett Ochs báróként (R. Strauss: A rózsalovag)

Raskó Magda

 

 

 

 

 

 

 

(Bp., 1919. máj. 29.–Bp., 1992. márc. 16.): énekesnő (szoprán).

1937-től kezdett éneket tanulni a Nemzeti Zenedében dr. László Géza és Marschalkó Rózsi tanítványaként.

1945-ben lett az Operaház tagja, ahol 25 évig volt a színház magánénekesnője.

Fontosabb szerepei: Gilda (Verdi: Rigoletto); Annuska (Verdi: Falstaff); Margit (Gounod: Faust); Sophie (R. Strauss: A Rózsalovag).

*

 

Ney Dávid

 

 

 

 

 (Várpalota, 1842. febr. 12.–Bp., 1905. aug. 31.): énekes (basszbariton).

Énektanulmányait Lombardiában folytatta, ahol frontszolgálatot teljesített. Leszerelése után Bécsben a Carltheater énekese lett.

Pályafutása kezdetén Győrött népszínművekben lépett fel.

1874-ben Richter János szerződtette a Nemzeti Színházhoz, ahol az Operaház megnyitásáig karkötelezettséges magánénekesként működött.

1884-től haláláig az Operaház tagja maradt.

Pitti Katalin

(Szentes, 1951. dec. 7.– ): énekesnő (szoprán). A Zak-n végzett énektanulmányait követően 1977-ben lett az Operaház magánénekese. Széles repertoárja szinte a teljes olasz lírai szoprán szerepkört felöleli. Képzett technikájú, sokoldalú művésznő. Alakításaiból többnyire bensőségesség, szelíd melankólia sugárzik. Hangverseny- és oratórium-énekesnőként, valamint operettek főszerepeiben egyaránt rendszeresen fellép a nemzetközi színpadokon.

Fülöp Attila

(Szombathely, 1942. júl. 2.– ): énekes (tenor). Eredeti foglalkozása elektromérnök volt. Énektanulmányait 1965–1971 között magánúton, dr. Sipos Jenő, Berlinben pedig Dagmar Lange Freiwald irányításával végezte. 1968–72-ig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál dolgozott hangmérnökként. 1971–1972 között ösztöndíjas magánénekes, 1972-től az Operaház magánénekese, lírai és karaktertenor szerepkörben. 1971-ben III. díjat nyert a Magyar Rádió dalversenyén, majd a következő évben a genfi énekversenyen.

Lucia Popp

(Záhorská Ves /Magyarfalu/ 1939.nov.12. - München, 1993.nov.16.), szlovák - osztrák szoprán énekesnő.
(Származását tekintve igazi "nemzetközi" szlovák,magyar,morva és román felmenőkkel).
A pozsonyi Akadémia dráma tagozatán kezdett , majd ezzel egyidőben énekelni tanult.Eredtileg mezzoszoprán hangját oly mértékben sikerült magasabb hangterjedelembe fejleszteni, hogy A varázsfuvola Éj Királynőjének lányaként (Pamina) lépett először színpadra Pozsonyban(1963.

Szilvássy Margit

(Beszterce, 1910. okt. 16–Bp., 1988. febr. 7.): énekesnő (szoprán, mezzoszoprán). Tanulmányait a Zak-n végezte. 1934-ben debütált az Operaházban Mártaként (D’Albert: A hegyek alján). 1934–36-ban az Operaház ösztöndíjasa, 1936–1968 között magánénekesnője volt. Sikerrel vendégszerepelt Európa több országában. F.Sz. Tosca (Puccini); Musette (Puccini: Bohémélet); Carmen (Bizet); Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület); Nedda (Leoncavallo: Bajazzók).

Nagypál László

(Kiskunhalas, 1915. március 27. – Budapest, 1981. augusztus 8.) magyar énekes (tenor, majd bariton)
Tanulmányait a Zeneakadémián végezte Molnár Imre növendékeként 1933-1939 között. 1939-ben a budapesti Operaház énekese volt. 1959-1961 között Debrecenben énekelt a Csokonai Színháznál. 1964-től váltott, és a tenor szerepek helyett bariton szerepeket énekelt. 1976-82 között a jászberényi Palotási János Zeneiskola énektanára volt. Vendégszerepelt Európa számos operaházában és az Amerikai Egyesült Államokban is.

Kolonits Klára

(Bp., 1973)Énekművész, szoprán. Tanulmányait magánúton, Schultz Katalin irányításával kezdte. 1995-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző intézetének magánének szakán, tanára Forrai Zsuzsa volt. Később Ionel Pantea és Anne Reynolds irányításával képezte tovább magát. 1995-97-ben a Debreceni Csokonai Színház, 1997-98-ben (vendégként) a Szegedi Nemzeti, ill. a Szolnoki Szigligeti Színház, majd 1998-2001-ig a Budapesti Operett Színház tagja volt.

Clementis Tamás

(Budapest, 1962. május 13.), operaénekes (basszbariton).Énektanulmányait 1983–1988 között a Zeneakadémián végezte. 1987-ben került a Magyar Állami Operaházhoz, először ösztöndíjasként, majd 1989-től magánénekesként. Több külföldi énekverseny – Belvedere énekverseny, Bécs – és ösztöndíj nyertese. Adottságainak köszönhetően repertoárján szerepelnek Mozart, az olasz bel canto valamint Verdi hősei. A Don Giovanni Leporellójaként 1994-ben debütált Sevillában, Figaró szerepét pedig Bécsben énekelte először.

Németh Judit

(Miskolc, 1963. máj. 11.– ): énekesnő (mezzoszoprán). Énektanulmányait 1981-től 1988-ig végezte a Zak-n. Pályafutását oratóriumok közreműködőjeként kezdte. 1990-ben lett az Operaház tagja. F.Sz. Annius (Mozart: Titus kegyelme); 2 dáma (Mozart: A varázsfuvola); Margaret (Berg: Wozzeck).
A miskolci Konzervatórium növendéke volt, majd a budapesti Zeneakadémián szerzett énekmûvész-tanári, majd operaénekesi diplomát, tanára Kutrucz Éva volt. Késõbbi mesterei Adorján Ilona és Polgár László.

Bándi János

 

 

(Bp., 1953. aug. 8.– ): énekes (tenor).
Bándi János 1981-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Révhegyi Ferencné tanítványaként, korábban Hoor-Tempis Erzsébetnél és Récsey Elzánál tanult énekelni. Már főiskolás korában, a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasaként fellépett kisebb szerepekben az Ybl-palotában, ahol 1981-ben Rossini: Hamupipőke c. operájának Ramiro hercegeként aratta első nagy sikerét
1981-ben szerződtette az Operaház, amelynek 1987-ig volt tagja, azóta szabadúszó.

László Margit

(Kolozsvár, 1931. márc. 17.– ): énekesnő (szoprán). Kezdetben zongorázni tanult a kolozsvári Állami Konzervatóriumban. 1951-től 1953-ig magánúton folytatta énektanulmányait Koranek Jánosné, majd dr. Sipos Jenő irányításával. 1953-ban Gilda (Verdi: Rigoletto) szerepében debütált az Operaházban. 1953–1986 között az Operaház magánénekese, lírai szoprán szerepkörben. Legemlékezetesebb fellépései Mozart operáihoz fűződnek, három évtizeden át a társ.

Bede Fazekas Csaba

 

(Sellye, 1933. dec. 25.– ); énekes, színész (bariton).

1961-ben végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének szakán, majd 1963–65-ben Ascher Oszkár színész-tanfolyamára járt.

1963-tól 1968-ig az Állami Déryné, 1968–74-ben a győri Kisfaludy Színház színésze, majd egy évig Debrecenben, azután 1975-től ismét Győrben magánénekes.

Érdemes művész (1988).

Számos olasz opera és kortárs magyar mű, musicalek, operettek bariton szerepeinek kiváló tolmácsolója.

Csengery Adrienne

 

 
(Amberg, Németország, 1946. jan. 3.– ): énekesnő (szoprán). Tanulmányait 1965-től 1970-ig Kutrucz Éva irányításával végezte a Zak-n. 1969-ben Fanchette (Mozart: Figaro házassága) szerepében debütált az Operaházban, amelynek 1970-ben lett magánénekese. Közben 1974–77-ben a müncheni opera tagja is volt. 1973-ban I. díjat nyert Hertogenboschban, 1974-ben elnyerte a párizsi Gabriel Fauré Énekverseny operakategóriájának nagydíját. Vendégszerepelt Európa csaknem minden jelentős operaszínpadán (Glyndebourne, London, Milánó).

Albert  Miklós

(Bp., 1939. nov. 23.– ): énekes (tenor). 1961–64-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Feleki Rezső növendéke volt. 1965–68-ban a debreceni Csokonai Színház, 1968–1976 között az Operaház, 1976-tól a Pécsi Nemzeti, majd ismét a debreceni Csokonai Színház magánénekese. Nagy sikerrel alakítja a Verdi-operák tenor főszerepeit. F.Sz. Turiddu (Mascagni: Parasztbecsület); Bánk (Erkel F.: Bánk bán); Lohengrin (Wagner).

 

 

Mészöly Katalin; Pergely

(Bp., 1949. febr. 6.– ): énekesnő (mezzoszoprán). Tanulmányait magánúton, dr. Sipos Jenő irányításával végezte, majd a salzburgi Mozarteumban folytatta. Pályafutását az Operaház énekkarában kezdte, majd 1967-ben Lolaként (Mascagni: Parasztbecsület) mutatkozott be. 1968–1976 között a Pécsi Nemzeti, 1976–77-ben a debreceni Csokonai Színház, 1977-től az Operaház magánénekese a drámai alt-mezzo szerepkörben. Vendégszerepelt Európa számos operaszínpadán.

Déry Gabriella

(Budafok, 1933. okt. 12.– ): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait 1953–1958-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte.

1955-től 1958-ig az Operaház énekkarának tagja, majd 1958-tól magánénekesnője.

Szilágyi Erzsébetként (Erkel Ferenc: Hunyadi László) debütált.

Pályája kezdetén főként koloratúrszerepeket énekelt, de hamarosan áttért a drámai szoprán szerepkörre, és Takács Paula örökébe lépve az Operaház vezető drámai szopránja lett.

Gulyás Dénes

(Bp., 1954. márc. 31.– ): énekes (tenor). 1973–78-ban a Zak-n tanult Kutrucz Évánál és dr. Sípos Jenőnél. 1978-tól az Operaház ösztöndíjasa, 1979-től magánénekes. Rinuccio (Puccini: Gianni Schicchi) szerepében mutatkozott be. 1981-ben debütált a Carnegie Hallban, majd a nagy amerikai operaházakban, Houstonban, Dallasban, San Franciscóban. 1982-ben négy évre szerződtette a New York-i Metropolitan, ahol az olasz énekes szerepében mutatkozott be R. Strauss A Rózsalovag c.

Komlósi Ildikó

(Békésszentandrás, 1959. márc. 22.– ): énekesnő (mezzoszoprán). Diplomáját 1984-ben szerezte a Zak-n Ónodi Mária növendékeként, majd Londonban, Rózsa Veránál képezte tovább magát. Ugyanebben az évben szerződtette az Operaház. Több nemzetközi énekverseny: Karlovy-Vary (1982), Hertogenbosch (1982) – Pavarotti-énekverseny – díjazottja. Nemzetközi operafesztiválok állandó meghívottja.1986-ban a Pavarotti énekverseny győzteseként debütált Verdi Requiem-jében Pavarotti mellett, Lorin Maazel vezényletével.

Mukk József

 

 

 

(Gödöllő, 1962. febr. 23.– ): énekes (tenor).

Zenei alaptanulmányait Aszódon, a zenei általános iskolában végezte. Kilenc évesen kezdte hangszeres tanulmányait az aszódi zeneiskolában, cselló szakon.

1978-ban felvételt nyert a Szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol felfigyeltek rendkívüli énekhangjára, így a középiskolát két tanszakon végezte: cselló és magánének szakon.

A szakmai érettségit követően elvégezte a ZTI Tanárképző Főiskola magánének tanári szakát.

Csavlek Etelka

(Bp., 1947. máj. 29.– ): énekesnő (szoprán). Diplomáját 1970-ben szerezte az Iparművészeti Főiskolán, kerámia szakon. Énektanulmányait magánúton, Pauk Anna irányításával folytatta. 1983-tól az Operaház magánénekese. 1988-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. Közreműködött több m. mű ősbemutatóján. Oratóriuménekesként is elismert. F.Sz. Grófnő (Mozart: Figaro házassága); Giselda (Verdi: A lombardok); Anna (Donizetti: Anna Bolena); Erzsébet (Wagner: Tannhäuser); Melinda (Erkel F.: Bánk bán); Rosalinda (ifj.

 

Szüle Tamás

 

 

(Miskolc, 1952. okt. 17.– ): énekes (basszus).

Zenei tanulmányai Miskolcon kezdte. Az általános iskolában csellózni tanult, majd zeneiskolában éneket.

Középiskolai tanulmányainak befejezése után az egri Tanárképző Főiskolán tanult tovább matematika-fizika szakon, de még a diploma megszerzése előtt, 1974-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyetemi Tagozatára. Mestere Kutrucz Éva volt.

1979-ben szerzett operaénekesi és énektanári diplomát 1979-től az Operaház szerződtette.

Báthy Anna; (Stampf Anette)

 

 

(Beregszász, 1901. jún. 13.–Bp., 1962. máj. 14.): énekesnő (szoprán).

Énektanulmányait a Zak-n végezte Maleczky Bianka növendékeként.

1928 jan.-jában mutatkozott be a Városi Színházban Erzsébet szerepében (Wagner: Tannhäuser).

1930–1959 között az Operaház magánénekesnője, számos nagysikerű külföldi turnén vett részt. Bécsben és Salzburgban világhírű karmesterek – Bruno Walter, Wilhelm Furtwängler, Arturo Toscanini – vezényletével lépett fel.

Fricsay Ferenc

(Bp., 1914. aug. 9.–Bázel, 1963. febr. 20.): karmester. A Zak-n Bartók Béla és Kodály Zoltán növendéke volt. 1934–1944 között a Szegedi Opera és a Filharmonikus Zenekar vezetője, 1945-től az Operaház karnagya és a Filharmóniai Társaság zenekarának vezetője, 1947-ben a bécsi Operához szerződött, miután a megbetegedett Otto Klemperer helyett beugrással vezényelte Gottfried von Einem Danton halála c. operájának ősbemutatóját Salzburgban. 1948–52-ben, ill.

Sándor Judit

(Bp., 1923. okt. 10.–Bp.,2009.okt.23. ): énekesnő (szoprán).

A Fodor Zeneiskolában Gervay Erzsébet, a Zak-n 1941–1948 között Durigo Ilona, Molnár Imre, Walter Margit tanította énekelni.

1949-ben Cherubinoként (Mozart: Figaro házassága) debütált.

1948-ban szerződtette az Operaház, amelynek 1978-ig volt tagja.

Szoprán és mezzoszoprán szerepkörben egyaránt számos emlékezetes alakítást nyújtott.

Mozart-szerepei közül Donna Elvira (Mozart: Don Giovanni) és Dorabella (Mozart: Così fan tutte) szerepében pályafutása csúcsára érkezett.

Rösler Endre

(Bp., 1904. nov. 27.–Bp., 1963. dec. 12.): énekes (tenor).

Énektanulmányait magánúton végezte, később Olaszországban de Lucia és E. Garbin növendéke volt.

Az Operaházban 1927-ben debütált Alfrédként (Verdi: Traviata). 1927–1963 között az Operaház magánénekese volt.

Nagy sikerrel szerepelt Salzburgban Toscanini vezényletével, 1935-ben a Milánói Scalában De Sabata vezényletével, 1939-ben és Firenzében 1937-ben, 1939-ben, 1943-ban.

Pályafutása során több mint 80 szerepet énekelt, elsősorban Mozart operáiban nyújtott kimagasló alakításokat.

Elhunyt Polgár László operaénekes

• MTI

Bartók hősének, a Kékszakállú hercegnek világszerte elismert életre keltőjét a Magyar Állami Operaház Budapest saját halottjának tekinti.

A nemzetközi hírű basszistát életének hatvannegyedik évében, váratlanul érte a halál Zürichben vasárnap.

Csák József; Szimcsák

(Kisvárda, 1944. dec. 11.– ): énekes (tenor). A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát majd ott lett tanársegéd. Jelenleg egyetemi docens, rajzolást, festést és építészeti tervezést tanít. 1980-ban építészet elméletből doktori címet szerezett. Tanári munkája mellett aktívan fest, több önálló és csoportos kiállításon vett már részt. Képei a világ sok országában fellelhetők
. Énektanulmányait Hoór-Tempis Erzsébetnél és Neményi Lilinél folytatta.1985-ben Neményi Lili ösztönzésére próbát énekelt az Operaház igazgatójánál., s azonnal leszerződtették.

Kincses Veronika

(Bp., 1948. szept. 8.– ): énekesnő (szoprán). Tanulmányait 1968-tól 1973-ig a Zak-n dr. Sipos Jenő növendékeként végezte, majd 1974-ben a római Santa Cecilia Accademián tanult tovább Gianna Pederzininél. 1973-ban lett az Operaház tagja, ahol Zerlina (Mozart: Don Giovanni) szerepében debütált, és csakhamar a színház vezető lírai szopránja lett, elsősorban Verdi- és Puccini-hősnők megformálásával ért el kiemelkedő sikereket. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején főszerepeket alakított a Lamberto Gardelli irányította Verdi-ciklusban, amelyből néhányat Hungaroton felvételen is rögzítettek.

Lamberto Gardelli

 

 

(Velence, 1915. nov. 8.–1998.júl.17.München ): olasz karmester.

Pesaróban, majd Rómában folytatott zongora és zeneszerzés tanulmányokat.

1944-ben debütált karmesterként a római Teatro Royale-ban Verdi Traviata c. operájával.

1946–1955 között a stockholmi Royal Opera, 1955–61-ben a dán rádió első karmestere.

Ez idő alatt a berlini Staatsoper, a New York-i Metropolitan és a londoni Covent Garden vendégkarmestere.

1961-től az Operaház rendszeres vendége.

Sass Sylvia

(Bp., 1951. júl. 12.– ): énekesnő (szoprán).

Zenész családba született, édesanyja Várady Sarolta operaénekes - zenepedagógus, édesapja Sass József (orgona,zongora) a legendás budapesti József Attila Gimnázium tanára volt.

(Abban a szerencsében részesültem, hogy Sass Sylviát egy iskolai koncerten hallhattam először -12 éves volt- a közönség ámulattal hallgatta a SantaLucia-t varázslatos hangon énekelő kislányt, akit zongorán az édesapja kísért.K.V.)
 Tanulmányait 1970–72-ben végezte a Zak-n Révhegyi Ferencné irányításával.

Fehér Pál

(Bp., 1900. aug. 4.–Bp., 1959. febr. 7.): énekes (tenor). Tanulmányait a Zak-n és Milánóban végezte. 1928–36-ban a berlini Krolloper tagja, később a Városi Színházban lépett fel. 1946–1959 között az Operaház magánénekese. Érdemes művész (1958). Lírai szerepekben aratott sikereket. F.Sz. Pinkerton (Puccini: Pillangókisasszony); Hoffmann (Offenbach: Hoffmann meséi).

Berdál Valéria

 

(Kőszeg, 1933. júl. 4.– Szeged, 2003.): énekesnő (szoprán). Tanulmányait 1950–1955 között végezte a Zak-n dr. Jászó Györgyné, Luigi Renzi és Hoór-Tempis Erzsébet irányításával. 1955-ben Antónia (Offenbach: Hoffmann meséi) szerepében debütált. 1955-től 1980-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. Szellemes játékkészségével, üde, csengő, kiválóan képzett hangjával elsősorban a szubrett-koloratúr szerepekben aratott emlékezetes sikereket.

Ötvös Csaba

(Bp., 1943. febr. 6.– ): énekes (bariton). Diplomáját 1970-ben szerezte a Zak-n. Ugyanettől az évtől az Operaház magánénekese. Elsősorban az olasz és francia repertoár baritonszerepeit énekli Monteverditől Gounod-ig, de közreműködője volt számos kortárs m. opera ősbemutatójának is. F.Sz. Figaro (Rossini: A szevillai borbély); Anyegin (Csajkovszkij); Háry János (Kodály Z.).
Díjazott a Karlovy Vary Énekversenyen és a Schumann-versenyen (Zwickau). Vendégszerepelt többek között Németországban, Angliában, Olaszországban, Görögországban, Japánban.

Ötvös Csilla

(Békásmegyer, 1947. júl. 29.– ): énekesnő (szoprán). Énektanulmányait 1968-tól 1974-ig végezte a Zak-n. 1974-től az Operaház magánénekese, ahol elsősorban lírai és koloratúr-szerepek tartoznak a repertoárjához. F.Sz. Ámor (Gluck: Orfeusz és Euridiké); Juliska (Humperdinck: Jancsi és Juliska).
Pedagógiai munkásságát a Weiner Leó Konzervatóriumban végzi. A Magyar Kultúráért kitüntetés tulajdonosa. Bátyjával, Ötvös Csabával, rendszeresen vendégszerepelnek Európa-szerte.

Baráti körömben vita kerekedett Placido Domingo Rigoletto-járól. Az operarajongó ezerfejü szörny. Mindig felülmúlhatalan előadást vár, vagy nem várt kellemes meglepetést remél.

 A napokban közvetítette a TV Verdi Rigoletto-ját Domingoval a címszerepben. Nagy csapda ez egy egy világhírü tenorista számára: híres bariton szerepet énekelni. Ugyanis a tenoristát fényes magashangjai tehetik világhiressé, a bariton szerepeknél a zenei hangsúlyokat dominánsan a középregiszer hangjai hordozzák.

dr.Palló Imre

(Mátisfalva, 1891. okt. 23.–Bp., 1978. jan. 25.): énekes (bariton). Tanulmányait a Zak-n végezte, Sik József irányításával. 1917-ben mutatkozott be az Operaházban Alfio szerepében (Mascagni: Parasztbecsület). Vendégszerepelt és tanulmányúton vett részt Ausztriában, Németországban, Belgiumban, valamint Mascagni meghívására Olaszországban.Hazatérése után jogi diplomát szerzett.
 1917-től az Operaház magánénekese, 1934-től örökös tagja, 1957–58-ban ig.-ja volt.

Marton Éva

(Bp., 1943. jún. 18.– ): énekesnő (szoprán). Tanulmányait 1968-ban végezte a Zak-n, dr. Sipos Jenő növendékeként. 1968-ban debütált az Operaházban Semaha királynőként (Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas). 1968–1972 között az Operaház vezető jugendlich-dramatisch szopránjaként kezdte pályáját, majd áttért a drámai szoprán szerepekre. Közreműködött Szokolay Sándor Hamlet c. operájának ősbemutatóján. 1972–77-ben a frankfurti Stadtische Bühne, 1977-től a hamburgi operaház magánénekesnője.

Faragó András

(Fülöpszállás, 1919. márc. 16.–Bp. 1993. febr. 16.): énekes (basszbariton). Bp.-en a Zak ének szakán Walter Margitnál és dr. Sipos Jenőnél tanult. 1947-ben debütált a Vígoperában Salieri (Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri) szerepében. 1949-től az Operaház tagja, a színház egyik vezető énekese volt. A Wagner- és Verdi-repertoárban egyedülálló énekesi és drámai alakítások fűződtek nevéhez; a Kékszakállú (Bartók: A kékszakállú herceg vára) szerepét Európa és Amerika (USA, Kanada) számos operaházában és hangversenytermében sikerrel énekelte.

Neményi Lili

 

 

(Igló, 1902. nov. 28.–Bp., 1988. júl. 13.): színésznő, énekesnő (szoprán).

Színészcsaládban született. Nevelőapja, Neményi László társulatában kezdte pályáját.

1921–22-ben Szabadka Józsefnél, 1922–1927 között Kolozsvárott, 1927–28-ban Szegeden, 1928–29-ben a Fővárosi Operett és a Magyar Színházban szerepelt.

1929–1931 között Miskolcon, 1931–32-ben Kolozsvárott, 1932–33-ban a Royal Orfeumban, 1933–34-ben ismét Miskolcon lépett színpadra, majd vidéki vendégfellépéseket vállalt.

Kishegyi Árpád

 

(Bp., 1922. nov. 16.–New York, 1978. ápr. 4.): énekes (buffótenor).

1946-ban a Vígoperában debütált Pedrillóként (Mozart: Szöktetés a szerájból).

1947–1978 között az Operaház magánénekese volt.

Kitűnő színészi képessége, muzikalitása, hangjának gazdag színskálája a legkitűnőbb karaktertenorok közé emelte.

Liszt Ferenc-díjas (1965), érdemes művész (1974).

Fontosabb szerepei: Monostatos (Mozart: A varázsfuvola); Francia király (Kacsoh P.: János vitéz); Dávid (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Benoit (Puccini: Bohémélet); Írnok (Muszorgszkij: Hovanscsina); Triquet (Csajkovszkij: Anyegin); Bardolf (Verdi: Falstaff).

Karikó Teréz

(Bp., 1932. márc. 31.– ): énekesnő (szoprán). Énektanulmányait 1956–1960 között végezte a Zak-n Lendvai Andor tanítványaként, majd ösztöndíjjal Olaszországban folytatta Tito Schipa irányításával. 1960-ban Tatjána szerepében (Csajkovszkij: Anyegin) debütált a Szegedi Nemzeti Színház magánénekeseként, ahol elsősorban drámai szoprán szerepekben aratta legnagyobb sikereit. Európa számos országában vendégszerepelt. 1965-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.

Palócz László

(Bp., 1921. ápr. 27.–Bp.,2003.nov.28. ): énekes (bariton). Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte. 1943-tól 1947-ig az Operaház kórusában énekelt. 1947–49-ben a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. Jágó (Verdi: Otello) szerepében debütált. 1949-től 1955-ig a Fővárosi Operettszínház tagja. 1955–1976 között az Operaház magánénekese. Pályafutása során egyaránt énekelte Verdi és Wagner vezető bariton szerepeit. Számos rádiófelvétel készült közreműködésével.

Osváth Júlia

(Rákospalota, 1908. febr. 15.–Bp.1994.aug.20. ): énekesnő (szoprán). Pályája kezdetén Lichtenberg Emil együttesében szerepelt, kezdetben karénekesnőként, később szólistaként. 1929-ben a Palestrina Kórus, 1930-ban a Mátyás-templom szólistája. 1933-ban a Zak-n egy tanév alatt három évfolyamot végzett el, majd magánúton tanult tovább Palotai Árpád növendékeként. Az Operaház 1935-ben szerződtette, Gara Mária (Erkel Ferenc: Hunyadi László) szerepében debütált.

Berczelly István

(Bp., 1938. szept. 9.– ): énekes (basszbariton). Énektanulmányait Feleki Rezső, Jámbor László és Szabó Miklós irányításával folytatta. 1965–1970 között a debreceni Csokonai Színház tagja. 1970-ben szerződött az Operaházba. A német és olasz repertoár csaknem valamennyi jelentős bariton szerepét énekelte. Alakításaiért Liszt Ferenc-díjjal (1987) és Székely Mihály-emlékplakettel (1986) tüntették ki. F.Sz. Don Giovanni (Mozart); René (Verdi: Az álarcosbál); Scarpia (Puccini: Tosca); Jágó (Verdi: Otello); Párma grófja (Farkas F.: Egy úr Velencéből); Wotan (Wagner: A Rajna kincse).

Kalmár Magda

(Bp., 1944. márc. 4.– ): énekesnő (szoprán). Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Balassa Istvánné és Kapitánffy Istvánné tanítványaként végezte. 1967-től az Operaház magánénekese. 1972-ben I. díjat nyert Pozsonyban az UNESCO énekversenyén. Több mű ős-, ill. mo.-i bemutatójának volt főszereplője. Számos hanglemezfelvételt rögzítettek közreműködésével, ezek közül kettő nemzetközi díjat nyert. Hangversenyénekesként is elismert, gyakran fellép operettek főszerepeiben is.

Szabó Miklós

(Székesfehérvár, 1909. nov. 27.–Bp.,1999.máj.22. ): énekes (tenor), zenei műfordító. Tanulmányait magánúton, Max Herzberg növendékeként végezte. 1937–38-ban a Városi Színház, 1941–45-ben az Operaház, 1946–48-ban a Vígopera, 1957–1969 között a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. Pályafutása során 68 szerepet énekelt, közöttük számos ősbemutatón és mo.-i bemutatón. Gyakran lépett fel oratórium- és dalesteken, de népdal- és operetténekesként is ismert.

Anday Piroska

(Bp., 1903. dec. 22.–Bécs, 1977. okt. 20.): énekesnő (alt). Tanulmányait a Zak-n végezte, a hegedű tanszakon Hubay Jenő, az ének tanszakon Anthes György, a világhírű tenorista növendéke. 1920-ban a Városi Színházban Bizet: Carmen c. operájában aratott sikert. Még ugyanabban az évben debütált az Operaházban is. 1921-ben Franz Schalk javaslatára szerződtette a bécsi Staatsoper. 1961-ig kisebb megszakításokkal a Staatsoper tagja, de a világ számos operaszínpadán is szerepelt (Berlin–Staatsoper, Párizs–Nagyopera, London–Covent Garden).

Czanik Zsófia

(Mezőtelegd, 1920. jan. 13.–1998.okt.01. ): énekesnő (drámai szoprán).

1933–1947 között a Zak-n Jászó György tanítványa.

1947–51-ben az Operaház ösztöndíjasa, Aurélia szerepében debütált (Verdi: Az álarcosbál).

1951–1969 között az Operaház magánénekesnője.

Nagy sikerrel szerepelt Borogyin, Beethoven, Verdi, Wagner, Goldmark és Puccini operáiban.

Fontosabb szerepei: Amélia (Verdi: Az álarcosbál); Leonora (Beethoven: Fidelio); Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület); Tosca (Puccini).

Szalma Ferenc

(Szeged, 1923. márc. 19.–2001.szept.29. ): énekes (basszus).

Tanulmányait a szegedi konzervatóriumban, majd Nürnbergben és Bambergben végezte.

1952-ben került a Szegedi Nemzeti Színházhoz, először mint énekkari tag, majd 1957-től magánénekesként.

1954-ben nagy sikerrel mutatkozott be az Anyegin (Csajkovszkij) Zareckij szerepében.

1963-ban szerződött az Operaházhoz, amelynek 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig egyik legnépszerűbb tagja volt.

Számos hanglemezfelvétel közreműködője.

Moldován Stefánia

 

 

(Sajóudvarhely, 1931. aug. 24.– ): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait 1948-tól 1953-ig dr. Sipos Jenő tanítványaként végezte a Zak-n.

Pályáját az Operaház énekkarában kezdte.

1954-ben Mimi (Puccini: Bohémélet) szerepében debütált a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol 1954–1961 között tag volt.

1961-től az Operaház magánénekese.

Mind hangjának kiegyenlített, telt hangzásával, mind alakításainak drámaiságával és szenvedélyes lendületével a társulat vezető szopránjai közé tartozott.

Franco Corelli
(1921.Ancona-2003.Miláno)

Olasz trenor, különösen a spinto tenor és a drámai olasz tenor szerepekben kedvelte meg a közönség.
Karrierje 1951-ben kezdődőtt és 1976- ban szép nemzetközi sikerek után fejeződött be.
Családjában nem volt zenész, a fiatal Corelli is haditengerészeti mérnöknek tanult Bolognaban. Műkedvelő énekes barátja nevezte őt be egy énekesversenyre, amit ugyan nem nyert meg, de a zsűritagok biztatására énekesi tanulmányokat kezdett a Pesaro Zenei Konzervatóriumban.

Palánkay Klára

 

(Bp., 1924. jún. 3.–Bp.,2007.jan.24 ): énekesnő (mezzoszoprán).

Tanulmányait 1938-tól 1944-ig végezte a Zak-n Rosthy Anna irányításával, majd Rómában képezte tovább hangját.

1944-ben Amneris (Verdi: Aida) szerepében debütált az Operaházban, amelynek visszavonulásáig, 1970-ig volt vezető magánénekesnője.

A magyar operakultúra 1945 utáni történetének legjelentősebb drámai mezzoszopránja. Elsősorban hangjának drámai ereje, rendkívüli színészi temperamentuma tette alakításait felejthetetlenné.

Strauss, J.: A denevér   Die Fledermaus      opera
Nagyoperett három felvonásban

 

ifj. Johann Strauss: "A Denevér" - Csárdás (Rozalinda) - Ágai Karola
Ágai Karola koloratúrszoprán-szoprán.

 

 

Cselekmény:

I. felvonás

Eisenstein bécsi polgár tisztes háza fölött viharfelhők gyülekeznek. A ház urát öt nap fogházra ítélik pofozkodásért, s amíg ő felmentését szeretné elérni a bíróságon, asszonykáját, Rosalinda már egykori udvarlója, Alfréd, a tenorista ostromolja, hogy használják ki ezt a kis szalmaözvegységet.

 

 

 

Giuseppe Verdi: Ernani

 

 

 

 

Az Ernani Giuseppe Verdi egyik négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta Victor Hugo Hernani című színműve alapján. Első bemutatója 1844. március 9-én volt a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon 1847. február 3-án mutatták be a Nemzeti Színházban.

 

 

 

 

 

 

Szereplők 

 

Szereplő                                                                   Hangfekvés

Ernani, lázadó                                                           tenor

Don Carlo, Spanyolország királya                           bariton

Don Ruy Gomez de Silva, spanyol grand                 basszus

Elvira, az unokahúga és menyasszonya                    szoprán

Giovanna, a dajkája                                                  szoprán

Don Riccardo, a király fegyverhordozója                 tenor

Jago, Don Silva fegyverhordozója                            basszus

Banditák és lázadók; lovagok és Silva rokonai; Elvira szolgálólányai; a király lovagjai; spanyol és német nemesek; apródok és katonák

 

Cselekmény 

 

Helyszín: Aragónia, Aix-la-Chapelle, Zaragoza

Idő: 1519

 

Első felvonás 

 

Ernani embereivel azt tervezi, hogy megszökteti Elvirát, akit Silva herceg kényszerrel feleségül akar venni.

 

 

 

Giuseppe Verdi: Nabucco

 

 

 

 

 

A Nabucco (korábban Nabuccodonosor) Giuseppe Verdi egyik legnépszerűbb, négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Temistocle Solera írta Anicet-Bourgeois és Francis Cornu bibliai témájú története alapján. Ősbemutatójára 1842. március 9-én került sor a milánói Teatro alla Scalában. Magyarországon 1847. január 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. A Nabucco premierjének hatalmas sikerével Verdi az európai zeneszerzők élvonalába került.

 

 

 

HANGOSZTÁLYOK 2 – Férfi hangok.

 

 

 

 

Az énekesek – pontosabban az énekhangok – különböző típusokra oszlanak, de nemük és hangfekvésük szerint hét osztályt alkotnak. Ezek az osztályok, az idők során további alkategóriákra oszlottak.

 

    * női hangosztályok:

 

        * szoprán

        * mezzoszoprán

        * alt

 

    * férfi hangosztályok:

 

        * kontratenor

        * tenor

        * bariton

        * basszus

 

 

********************************************************************************************************

 

 

FÉRFI HANGOK

 

 

Kontratenor

 

A kontratenor (vagy férfialt) egy énekes hangfaj.

Wagner, R.: Parsifal        opera

Zenés ünnepi játék három felvonásban

Cselekmény:

I. felvonás

Világtól elzárt, távoli hegytetőn épült templomban ereklyét őriz egy lovagi közösség: a Grált. Az utolsó vacsora kelyhe volt az egykor, s Jézus vére is ebbe csorgott a keresztről. Csodatevő ereje tartja fönn a lovagok létét, amíg áldásában időről időre részesülnek. A rend királya, Amfortas számára azonban a kehely felmutatásának szertartása - kínzó fájdalommal járó, vezeklő kötelesség.

Bánk Bán operafilm. 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Fészek Művészklub vagy Fészek Klub (eredetileg Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja^[1]) a budapesti művészvilág 1901-ben alakult klubja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1901. április 6-án a különböző kávéházakban működő művészi asztaltársaságok összefogásával, rendkívüli közgyűlésen 100 művész kimondta a klub megalakítását, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is önerőből megteremtették. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mai székhelye 1921 óta a VII.