Bódy József

(Zagyvapálfalva, 1922. március 2. – Budapest, 1985. december 22.) magyar operaénekes (basszus).

Tanulmányait Budapesten a Zeneművészeti Főiskolán Székelyhidy Ferenc tanítványaként végezte. 1943-tól a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja volt. 1950-től 1952-ig a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatához tartozott. Az Operaházban 1952-ben, Sparafucile szerepében debütált, Verdi Rigoletto című operájában. 1965-1966-ban Svájcban vendégszerepelt, Bernben, Zürichben, Genfben.

1901.május 08-án született Jászberényben a magyar operajátszás  vlághírű basszistája Székely Mihály.Ritka felvétel Verdi Requiem-je amit 1955-ben az Erkel Színházban rögzítettek.A basszus szólamot Székely Mihály énekelte

Nem volt papírja arról, hogy operaénekes

Kling József |  2014-10-27 09:48:00

 

 

Gáti István és Gregor József a Don Pasqualéban

Sosem volt tagja az operaháznak, sőt még csak papírja sem volt arról, hogy operaénekes. Érettségije volt meg Kossuth-díja, bár azt sem azért kapta, amiért szerette volna. Mégis Gregor József volt a valaha élt legnagyobb magyar buffo basszus.

1987-ben készült a Hungaroton reklámfilmje, Donizetti Don Pasquale című operájának híres hadaró duettje Gregor József és Gáti István előadásában.

Kálmán Oszkár

(Kisszentpéter, 1887. június 19. – Budapest, 1971. november 17.) operaénekes (basszus). Neve a magyar operatörténetben ma már elsősorban mint Bartók első Kékszakállúja él.

Felsőkereskedelmi iskolában éretségizett, tisztviselőként dolgozott, közben magánúton tanult énekelni. Előéneklés után 1913-ban szerződtette az Operaház.

Kisebb szerepek után első jelentős szerepe Sarastro volt (Mozart: A varázsfuvola).

1918. május 24-én volt a nevezetes Bartók-ősbemutató, ami a szerzőnek is teljes megelegédésére szolgált (a közönség viszont értetlenül fogadta az új művet).

Martti Talvela

(Hiitola, Finnország, 1935. február 4. – Juva, Finnország, 1989. július 22.) finn operaénekes, basszus.
A mai Karéliai Köztársaság területén született, majd Lahtiban és Stockholmban tanult.
Helsinkiben, 1960-ban debütált az opera színpadán, Sparafucile szerepében, a Rigolettóban. 203 cm-es magasságával évszázadának legmagasabb énekese volt. Fiatalkorában ökölvívással is foglalkozott, ez alakította ki benne a legnagyobb szerepekhez szükséges állóképességet.

 

Airizer Csaba

 

(Kolozsvár, 1943. aug. 23.– ): énekes (basszus).

Pályafutását 1962-ben a kolozsvári Állami Magyar Operában kezdte, ahol a karkötelezettség mellett kisebb szólószerepeket is énekelt.

Énektanulmányait 1967–1972 között végezte Bukarestben a Ciprian Porumbescu Zeneakadémia operatanszakán.

A kolozsvári Román Operában Fülöp király szerepében (Verdi: Don Carlos) debütált.

1972. aug.-tól húsz éven át a temesvári Román Opera magánénekese volt.

Ernster Dezső

 

(Pécs, 1898. nov. 23.–Zürich, 1981. febr. 16.): énekes (basszus).

1923-ban Plauenben debütált a Tannhäuser (Wagner) Őrgróf szerepében.

Wuppertalban, Duisburgban és Düsseldorfban énekelt, majd a berlini operaház ünnepelt művésze lett.

1933-tól Grazban lépett fel.

Néhány évig Bp.-en élt.

1946–1959 között a New York-i Metropolitan német repertoárjának vezető basszistája, 1959–1966 között a düsseldorfi és a zürichi operaház tagja volt.

Ivan Rebroff

 

 

(Berlin, 1931.július 31.-Frankfurt am Main, 2008.február 27.)

Eredeti neve Hans-Rolf Rippert. Édesapja oroszországi német, édesanyja orosz volt. Művészneve a német neve orosz fordítása.

Különleges hangja a basszustól a szopránig terjedt (4 és fél oktáv). 

A két méteres óriás pályafutása a  hamburgi zeneakadémia elvégzése után kezdődött.

50 aranylemeze van ebből 36 orosz és kozák népzene, románcok melyeket különleges forradalom előtti orosz nyelven adott elő.

 

 

Koréh Endre

 

(Sepsiszentgyörgy, 1906. ápr. 13.–Bécs, 1960. szept. 20.): énekes (basszus).

Tanulmányait a Zak-n végezte.

Első sikereit az Operaházban 1930-ban aratta, Sparafucileként (Verdi: Rigoletto) és Hundingként (Wagner: A walkűr).

1930–31-ben az Operaház ösztöndíjasa, 1931–1948 között magánénekese volt.

1946-tól a bécsi opera tagja lett, 1952–53-ban a New York-i Metropolitanban is fellépett Ochs báróként (R. Strauss: A rózsalovag)

 

Szüle Tamás

 

 

(Miskolc, 1952. okt. 17.– ): énekes (basszus).

Zenei tanulmányai Miskolcon kezdte. Az általános iskolában csellózni tanult, majd zeneiskolában éneket.

Középiskolai tanulmányainak befejezése után az egri Tanárképző Főiskolán tanult tovább matematika-fizika szakon, de még a diploma megszerzése előtt, 1974-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyetemi Tagozatára. Mestere Kutrucz Éva volt.

1979-ben szerzett operaénekesi és énektanári diplomát 1979-től az Operaház szerződtette.

Elhunyt Polgár László operaénekes

• MTI

Bartók hősének, a Kékszakállú hercegnek világszerte elismert életre keltőjét a Magyar Állami Operaház Budapest saját halottjának tekinti.

A nemzetközi hírű basszistát életének hatvannegyedik évében, váratlanul érte a halál Zürichben vasárnap.

Szalma Ferenc

(Szeged, 1923. márc. 19.–2001.szept.29. ): énekes (basszus).

Tanulmányait a szegedi konzervatóriumban, majd Nürnbergben és Bambergben végezte.

1952-ben került a Szegedi Nemzeti Színházhoz, először mint énekkari tag, majd 1957-től magánénekesként.

1954-ben nagy sikerrel mutatkozott be az Anyegin (Csajkovszkij) Zareckij szerepében.

1963-ban szerződött az Operaházhoz, amelynek 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig egyik legnépszerűbb tagja volt.

Számos hanglemezfelvétel közreműködője.

Begányi Ferenc

(Miskolc, 1937. febr. 27.–Bp., 2000.júl.04. ): énekes (basszus).

Pályafutását – a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Balassa Istvánné irányításával folytatott énektanulmányok után – 1964-ben kezdte énekkari tagként az Operaházban, 1966-ban lett magánénekes.

A repertoár csaknem valamennyi jelentős basszus szólamát, mintegy 70 szerepét énekelte.

Számos hanglemez- és televíziós operafelvétel közreműködője.

Hangversenyénekesként is fellép.

Bárány-Paál László

(Bp., 1952. dec. 14.– ): énekes (basszus).

Tanulmányait magánúton, Hetényi Kálmán, dr. Sipos Jenő és Czakó Mária irányításával végezte.

1973–74-ben a Debreceni Kodály Kórus tagja, 1974–1985 között a debreceni Csokonai Színház magánénekese.

1985-ben szerződött az Operaházhoz magánénekesként.

Fontosabb szerepei: Sarastro, öreg pap (Mozart: A varázsfuvola); Dulcamara (Donizetti: Szerelmi bájital); Colline (Puccini: Bohémélet); Geronte (Puccini: Manon Lescaut); Fasolt (Wagner: A Rajna kincse).

 

ifj. Domahidy László

 

 

 

 

 

ifj. Domahidy László (Debrecen, 1958. október 21.), nagyon mély hangfekvéssel, dübörgő hangzással rendelkező basso profondo (profondo mélybasszus) magyar operaénekes.

Életrajz

Édesapja Domahidy László (Debrecen, 1920. július 10. - Budapest, 1996. szeptember 1.) a Budapesti Operaház jól ismert operaénekese volt, muzikális családban nőtt fel. Hat éves korában zenei általános iskolába ment, ahol zongorát kezdett tanulni, és fiatal zongoristaként lehetősége volt az Országos Filharmónia koncertjein szerepelni.

Domahidy László

 

 

 

Domahidy László (Debrecen, 1920. júl. 10.–Bp.,1996.szept.01. ): énekes (basszus).

A Zak-n dr. Molnár Imre irányításával végezte tanulmányait 1938-tól 1941-ig.

1941-ben debütált a Traviatában (Verdi) a kolozsvári operában.

1947–1980 között az Operaház magánénekese.

Pályafutása során több mint 80 szerepet énekelt, elsősorban karakterbasszusként nyújtott kiemelkedő alakításokat.

Vendégszerepelt a Távol-Keleten, valamint Európa jelentős operaszínpadain.

Várhelyi Endre

 

 

 

 

Várhelyi Endre (Hódmezővásárhely, 1924. jún. 25.–Bp., 1979. júl. 27.): énekes (basszus).

Tanulmányait a Zak-n végezte, Molnár Imre és Maleczky Oszkár növendéke volt.

1946-ban mutatkozott be a Vígoperában Donizetti Don Pasquale c. operájának címszerepében.

1947–1977 között az Operaház magánénekese.

Az operajátszás nemzetközileg is elismert, kimagasló énekes-színésze volt, alakításait nagy karakterizáló készség, elmélyült emberábrázolás, derű, olykor szelíd irónia hatotta át.

Marczis Demeter

 

 

Marczis Demeter (Ostoros, 1931. nov. 29.–2008.ápr.28. ): énekes (basszus), színházigazgató.

A Zak-n 1951–59-ben Jászó Györgyné és Rösler Endre, 1960-ban a római Santa Cecilia Accademián Tito Schipa növendéke.

1959-ben debütált a Pécsi Nemzeti Színház színpadán Sparafucile (Verdi: Rigoletto) szerepében. Ettől kezdve 1988-ig, nyugdíjazásáig e színház vezető basszistája, 1984–1988 között az operatársulat igazgatója volt.

1988 óta az Operaház állandó vendége.

 

 

 

HANGOSZTÁLYOK 2 – Férfi hangok.

 

 

 

 

Az énekesek – pontosabban az énekhangok – különböző típusokra oszlanak, de nemük és hangfekvésük szerint hét osztályt alkotnak. Ezek az osztályok, az idők során további alkategóriákra oszlottak.

 

    * női hangosztályok:

 

        * szoprán

        * mezzoszoprán

        * alt

 

    * férfi hangosztályok:

 

        * kontratenor

        * tenor

        * bariton

        * basszus

 

 

********************************************************************************************************

 

 

FÉRFI HANGOK

 

 

Kontratenor

 

A kontratenor (vagy férfialt) egy énekes hangfaj.

 

Kováts Kolos a kitűnő basszista.

 

 

 

 A kitűnő basszista Mohácson született, 1948. jan. 31.
Tanulmányait a Zak-n Révhegyi Ferencné növendékeként végezte 1966-tól 1970-ig.
A Magyar Állami Operaház színpadán 1970-ben debütált, s azóta a dalszínház
magánénekese, 1996 óta pedig örökös tagja.
1970-ben megnyerte a bp.-i Erkel Ferenc énekversenyt.
1973-ban I. helyezettje volt a Rio de Janeiró-i Caruso Énekversenynek. 1974-ben II. díjat nyert Moszkvában a Csajkovszkij Énekversenyen.

Polgár László csodálatos hangú basszus operaénekes.

 

Polgár   László (basszus) magánénekes

 

 

1947. január 1-jén született Somogyszentpálon. A budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolán diplomázott, ahol Kutrucz Éva volt a tanára. Énektudását Moszkvában, illetve Bécsben Hans Hotternél tökéletesítette. 1971-ben Verdi Rigoletto-jában Ceprano gróf szerepében debütált. Ugyanebben az évben megnyerte a Dvořak-versenyt. 1972-73 között a Magyar Állami Operaház ösztöndíjban részesítette.

Székely Mihály

1901. május 8., Jászberény - 1963. március 6., Budapest

Székely Mihály Jászberényben született, László Gézánál tanult énekelni. A Városi Színházban 1923-ban mutatkozott be a Remete (Weber: A bűvös vadász) szerepében. Még ugyanebben az esztendőben szerződtette az Operaház, ahol Ferrandot (A trubadúr) énekelte először. Két év múlva Franz Schalk, a bécsi operaigazgató ajánlott neki szerződést, de Székely Budapesten maradt s fokozatosan a társulat vezető basszistája lett.