Ruggero Raimondi a Művészetek Palotájában

Hét év után ismét hazánkban vendégszerepelt a világhírű olasz basszista, Ruggero Raimondi. A pályafutásának 43. évében járó művész Miklósa Erika koncertjén a Művészetek Palotájában, Medveczky Ádám vezényletével adott válogatást drámai és komikus szerepeket felölelő repertoárjából.

- A magyar közönség 2001-ben találkozott Önnel utoljára. Egyik leghíresebb szerepét, a Tosca Scarpiáját énekelte az Operaházban, ezt követően pedig a Budapesti Kongresszusi Központban áriaesten hallhattuk. Sokak számára Ön jelenti Scarpia ideális megszemélyesítőjét: a televítió jóvoltából ismer-hettük meg ebben a szerepében, a Tosca eredeti helyszíneiről történt közvetítésen.

Bryn Terfel

 

Eredeti nevén Bryn Terfel Jones  (Pant Glas, Wales, 1965. november 9.) walesi operaénekes (basszbariton).

Tanulmányait 1984-ben kezdte a londoni Guildhall School of Musicban Arthur Reckless és Rudolf Piernay tanítványaként. 1989-ben végzett aranydiplomával. Ezt követően Wales képviselője volt a Cardiffban megrendezett BBC Singer of the World versenyen, amelynek lied-díját megnyerte.

Operai debütjére 1990-ben került sor a Walesi Nemzeti Operaházban, Guglielmo szerepében Mozart Così fan tutte című operájában valamint Figaróként a Figaro házasságában.

Dene József

(Bp., 1938– ): énekes (basszbariton).

A Zak ének szakát Révhegyi Ferencné vezetésével végezte.

1962–70-ben az Operaház, 1970 óta a zürichi opera magánénekese.

1973-ban Bayreuthban is szerepelt.

Fontosabb szerepei: Várnagy (Muszorgszkij: Borisz Godunov); Figaro (Mozart: Figaro házassága); Leporello (Mozart: Don Giovanni); Papageno (Mozart: A varázsfuvola); Dandini (Rossini: Hamupipőke).

 

 

 

*  

 

 

 

Ney Dávid

 

 

 

 

 (Várpalota, 1842. febr. 12.–Bp., 1905. aug. 31.): énekes (basszbariton).

Énektanulmányait Lombardiában folytatta, ahol frontszolgálatot teljesített. Leszerelése után Bécsben a Carltheater énekese lett.

Pályafutása kezdetén Győrött népszínművekben lépett fel.

1874-ben Richter János szerződtette a Nemzeti Színházhoz, ahol az Operaház megnyitásáig karkötelezettséges magánénekesként működött.

1884-től haláláig az Operaház tagja maradt.

Clementis Tamás

(Budapest, 1962. május 13.), operaénekes (basszbariton).Énektanulmányait 1983–1988 között a Zeneakadémián végezte. 1987-ben került a Magyar Állami Operaházhoz, először ösztöndíjasként, majd 1989-től magánénekesként. Több külföldi énekverseny – Belvedere énekverseny, Bécs – és ösztöndíj nyertese. Adottságainak köszönhetően repertoárján szerepelnek Mozart, az olasz bel canto valamint Verdi hősei. A Don Giovanni Leporellójaként 1994-ben debütált Sevillában, Figaró szerepét pedig Bécsben énekelte először.

Faragó András

(Fülöpszállás, 1919. márc. 16.–Bp. 1993. febr. 16.): énekes (basszbariton). Bp.-en a Zak ének szakán Walter Margitnál és dr. Sipos Jenőnél tanult. 1947-ben debütált a Vígoperában Salieri (Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri) szerepében. 1949-től az Operaház tagja, a színház egyik vezető énekese volt. A Wagner- és Verdi-repertoárban egyedülálló énekesi és drámai alakítások fűződtek nevéhez; a Kékszakállú (Bartók: A kékszakállú herceg vára) szerepét Európa és Amerika (USA, Kanada) számos operaházában és hangversenytermében sikerrel énekelte.

Berczelly István

(Bp., 1938. szept. 9.– ): énekes (basszbariton). Énektanulmányait Feleki Rezső, Jámbor László és Szabó Miklós irányításával folytatta. 1965–1970 között a debreceni Csokonai Színház tagja. 1970-ben szerződött az Operaházba. A német és olasz repertoár csaknem valamennyi jelentős bariton szerepét énekelte. Alakításaiért Liszt Ferenc-díjjal (1987) és Székely Mihály-emlékplakettel (1986) tüntették ki. F.Sz. Don Giovanni (Mozart); René (Verdi: Az álarcosbál); Scarpia (Puccini: Tosca); Jágó (Verdi: Otello); Párma grófja (Farkas F.: Egy úr Velencéből); Wotan (Wagner: A Rajna kincse).

Losonczy György

 

 

 

 

Losonczy György (Lébény, 1905. jún. 21.–Bp., 1972. máj. 4.): énekes (basszbariton).

Tanulmányait a Zak-n végezte. 1928-ban szerződött az Operaházhoz. 1928–29-ben az Operaház ösztöndíjasa, 1929–1968 között magánénekese volt.

Az Operaház vezető Wagner-hősbaritonjaként harminc éven keresztül énekelte Hans Sachs (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok) szerepét.

Kitűnően deklamáló, jó színpadi játékkal, nagyszerű hanganyaggal rendelkező művész volt.