Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Balerinák a történelemben
DIÓTÖRŐ FESZTIVÁL idén is az Operaháznál!
November 28-án éjfélkor, Nyíregyházáról érkezett az Operaház karácsonyfája, az idei karácsony Diótörő Fesztiváljának éke. A hatalmas fenyőt kosaras daruskocsi segítségével állították fel az Andrássy úti homlokzat előtt, majd jött a díszítés és házikó-ácsolás a december 1-jei fesztiválnyitóra, amellyel kezdetét veszi a 24 napos, harmadik alkalommal megrendezett szabadtéri ünnepvárás.
December 1-jén délután 18 órakor ünnepélyes keretek közt nyílik meg a Diótörő Fesztivál, a Magyar Állami Operaház szabadtéri karácsonyváró programja, amely egybefonódik az Ökumenikus Segélyszervezet szeretet.éhség.
|
|
10 éve | Kőfalvi Veronika | 2 hozzászólás
(Krumau, 1875. máj. 18.–Bp., 1925. ápr. 28.): énekes (tenor). 1896-ban a Népszínház kórusában még basszistaként énekelt. Solymossy Elek színésziskolájában tanult. 1898-ban operettet énekelt a Magyar Színházban. 1899-től Debrecenben operákban bariton énekes, 1901-től a buda–temesvári társ. tagja, játszott a Budai Színkörben és 1905-től a Király Színházban, 1908-tól a Népszínház–Vígoperához szerződött tenor szerepekre.
10 éve | Kőfalvi Veronika | 0 hozzászólás
Ma húsz éve, hogy a nagy szoprán, Lucia Popp elhunyt. Viszonylag fiatalon, mindössze ötvennégy évesen érte a halál, karrierje delelőjén alattomos kór, agydaganat végzett vele. Nagyon fiatalon 1993 márciusában jutottam el életemben először a Bécsi Staatsoperbe. A rózsalovagot adták, Lucia Popp-al. Ez volt az első „külföldi” operaelőadás, amit élőben láthattam. Minden új volt: a hatalmas színháztól az állóhelyért való rafinált közelharcig.
Több mint két évtizedet és számos új betanulást élt meg az 1967. október 1-én és 3-án bemutatott, dr. Kenessey Ferenc által rendezett felújítás (díszlet: Forray Gábor, jelmez: Márk Tivadar). A hatvanas évekbeli repertoárdarabok felújításának legfőbb érdeme az lehetett, hogy „finoman megszabadultak” a szerepeikből kikopott hajdani nagyságoktól, és friss szereposztásokban prezentálták az ismert műveket. Ekkoriban tűnt el a legtöbb Oláh Gusztáv díszlet is.
Majdnem fél évszázadnyi folyamatos repertoáron tartás után végül 1928. február 25-én újítják fel először a művet. Már ekkor előkerül az átdolgozás problémaköre, mely ekkoriban még csak a szöveget érinti. A kor legelismertebb műfordítója, Lányi Viktor végzi el a szükségesnek ítélt változásokat. Az előadást az egykori kiváló bariton, Szemere Árpád rendezi, a díszleteket az ifjú Oláh Gusztáv tervezi. Az előadást Rékai Nándor vezényli, a főszerepekben Rösler Endre, dr.
Idén március 16-án (2012) múlt 555 éve, hogy Hunyadi László feje porba hullt, midőn a bakó a legenda szerint harmadszor sújtott rá. A huszonhat éves ifjú ekkor Magyarország egyik legnagyobb klánjának volt a feje, ami sokaknak csípte a szemét. Hogy rendelkezette-e „Vajdafi” László édesapja és öccse erényeivel, az nem derülhetett ki. Egy biztos, Mátyás bölcsebb volt, mint heves vérű bátyja, akinek gyilkosain nem állt bosszút, sőt kibékült velük és maga mellé állította őket.
10 éve | Kőfalvi Veronika | 0 hozzászólás
Wellmann Nóra írása Járay József 100. születésnapja tiszteletére
Néhány évvel ezelőtt ismertem meg Járay József özvegyét, Ilikét, és az általa gondosan őrzött családi dokumentumokat. Már akkor felmerült bennem a gondolat, hogy ezzel a gazdag, izgalmas anyaggal érdemes lenne valamit kezdeni. Noha napjainkban kevesen emlékeznek Járay nevére, és alig találni valakit, aki még látta őt a színpadon, mégis egy olyan egyedülálló élet és pálya volt az övé, melyet érdemes felidézni.
Dr. Szedő Miklós tenor
(Bp., 1898. jún. 8. -- Bp., 1978. aug. 18.): operaénekes (tenor).
Orvostanhallgató volt, a mentőknél dolgozott, amikor felfedezték tehetségét (1921).
Krammer Teréznél, Kovács Ferencnél, ifj. Ábrányi Emilné Wein Margitnál tanult énekelni.
1922. márc. 15-én mutatta be Kodály Zoltán Énekszó c. művét. Az Operaház szerződtette (1924), először a Cigánybáróban (Barinkay) lépett fel.
1926-ban a Városi Színházhoz szerződött. Ettől kezdve lírai tenorszerepek egész sorát énekelte nagy sikerrel: Cavaradossi (Puccini: Tosca); Don Ottavio (Mozart: Don Juan); Tamino (Mozart: Varázsfuvola) stb.
10 éve | Kőfalvi Veronika | 0 hozzászólás
Az 1956-os események, illetve azok utóhatása olyan cezúrát képeznek a magyar operatörténetben, mely a mai napig nincs teljesen feldolgozva. Az Operaház művészi állománya úgy megcsappant az októberi eseményeket követő időszakban, hogy hónapokig csak nehézkesen tudtak előadásokat tartani a két színházban. Talán ennél is érdekesebb, hogy mi történt azokkal a művészekkel, akik elhagyták hazájukat.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás