Operaház: Joan Sutherland

Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1524 fő
  • Képek - 591 db
  • Videók - 1786 db
  • Blogbejegyzések - 388 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Operaslágerek Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1524 fő
  • Képek - 591 db
  • Videók - 1786 db
  • Blogbejegyzések - 388 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Operaslágerek Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1524 fő
  • Képek - 591 db
  • Videók - 1786 db
  • Blogbejegyzések - 388 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Operaslágerek Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1524 fő
  • Képek - 591 db
  • Videók - 1786 db
  • Blogbejegyzések - 388 db
  • Fórumtémák - 10 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Operaslágerek Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Joan Sutherland 1975-ben

network.hu


(Sydney, 1926. november 7. – Les Avants, 2010. október 10.) ausztrál operaénekes, a bel canto operák szoprán szerepeinek egyik legkiemelkedőbb huszadik századi előadója.
Skót szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Igen későn, csak tizenkilenc éves korában kezdett el énekelni és zongorázni tanulni, eleinte édesanyja irányítása alatt. Felső fokú zenei tanulmányait később a londoni Royal Collage of Music magánének szakán végezte. 1947-ben lépett először a nagyközönség elé: ekkor szülővárosában Dido szerepét énekelte Henry Purcell Dido és Aeneas című operájában, egy koncertszerű előadás keretén belül.

Operaszínpadon 1952-ben mutatkozott be első ízben: a londoni Covent Gardenben az Első udvarhölgyet énekelte Mozart Varázsfuvolájában. Majd még ez évben elénekelte színpadon első főszerepét is, Verdi Álarcosbáljának Améliáját. Ezt követően színpadra lépett többek között Agathe (A bűvös vadász), Almaviva grófnő (Figaro házassága), Desdemona (Otello), Gilda (Rigoletto), Éva (A nürnbergi mesterdalnok)), Donna Anna (Don Giovanni) szerepében is, majd 1954-ben a királyi operaház tagja lett.

Ugyanez év október 16-án feleségül ment Richard Bonynge-hoz, aki a zongorakísérője volt. Sutherland eleinte Wagner-énekesnő akart lenni, de Bonygne megismertette vele az olasz bel canto repertoárt, és meggyőzte feleségét, hogy Wagner hősnői nem a neki való szerepkör. Még énekgyakorlatot is írt a számára, amely segítségével Sutherland magáévá tudta tenni a bel canto előadásmódot.

1957-ben Donizetti Emilia di Liverpool című operájának címszerepében aratott nagy sikert, és ezzel a szereppel már egyértelműen jelezte az új irányt, a bel canto szerepek felé való elmozdulását. De a következő hónapokban átütő közönségsikert aratott Händel Alcina, valamint Sámson című műveinek női főszerepeivel is. 1959-ben Franco Zeffirelli rendezésében, Tullio Serafin vezényletével, először énekelte el a Lammermoori Lucia címszerepét. Ezzel a darabbal debütált két év múlva a milánói Scalában és a New York-i Metropolitanben is. New Yorkban ezt követően 217 alkalommal lépett fel, utoljára 1987-ben a Trubadúrban. 1960-as szólóalbuma megkapta a Grammy-díjat, és máig a legkeresettebb operafelvételek közé tartozik.

Az 1960-as években egy sor bel canto szerepet énekelt el, többek között a Norma címszerepét, Violettát a Traviátában, Aminát Az alvajáróban, Elvirát A puritánokban és Marie-t Az ezred lányában. Utóbbi az egyik legnépszerűbb szerepe volt. Mindeközben nagy sikert aratott Händel Julius Caesar című operájában is, Kleopátra szerepében. 1965-ben, egy ausztráliai fellépéssorozat keretein belül énekelt együtt először Luciano Pavarottival, később több alkalommal is közönség elé léptek együtt, és a 20. század legendás kettősévé váltak. Ezekben az években kötött Sutherlanddal lemezszerződést a londoni Decca lemezkiadó. Így lehetősége nyílt lemezre énekelnie legfontosabb operaszerepeit olyan zeneszerzőktől, mint Bellini, Donizetti, Meyerbeer vagy Händel.

A következő évtizedben Donizetti Stuart Mária, valamint Lucrezia Borgia című operáinak, illetve Massenet Escarlamondájának nő főszerepeivel bővítette repertoárját. Később az utóbbi alakítását tartotta karrierje legnagyobb teljesítményének. Számos rangos kitüntetés után 1979-ben megkapta a Brit Birodalom lovagi címét. Az 1980-as években a Boleyn Anna címszerepében, a Haramiák Amaliájaként és Adriana Lecouveurként aratott nagy sikereket. 1967 és 1986 között férje a Sydney Operaház igazgatója volt, így ezekben az esztendőkben Sutherland is gyakran lépett fel szülővárosában. 1990-ben, hatvanhárom éves korában mondott búcsút a színpadnak. Ekkor Valois Margitot formálta meg A hugenottákban, szülővárosában. Az előadás videofelvételét kiadták DVD-n, így az érdeklődők számára hozzáférhető.

Ezután szívesen foglalkozott fiatal énekesekkel, így a kilencvenes években Budapesten, a Magyar Állami Operaházban is tartott rövid mesterkurzust. 1997-ben megjelentette önéletrajzát. Utolsó éveiben visszavonultan élt Genf melletti otthonában. Hosszas betegeskedés után 2010. október 10-én hunyt el.

Sutherland páratlan koloratúrszopránja annyira elkápráztatta a milánói közönséget, hogy az olasz sajtótól kiérdemelte a La Stupenda (A csodás) becenevet, ezt a jelző aztán rá is tapadt egész pályafutása alatt. Énekhangja páratlanul erőteljes és hihetetlenül terjedelmes, énektechnikája akrobatikusan hajlékony volt. Ezen adottságainak köszönhetően fénykorában vetélytársa nélkül uralkodot a Bellini- és Donizetti-hősnők szerepében. Színészi képességei azonban nem voltak jók, ezt csak kihangsúlyozta óriási termete. A kritikusok gyakran bírálták hibás artikulációját is, de hát az emberek zenét hallgatni járnak az operába, így ez nem különösebben zavarta a közönséget.

Sutherland legkedvesebb szerepei közé tartozott Elvira A puritánokból, Norma, a Rigoletto Gildája, a Lammermoori Lucia és a Stuart Mária címszerepe, Marie Az ezred lányából, de talán a Traviata Violettáját sikerült neki a legtökéletesebben megformálni. Ő maga Massenet Escarlamondjának eléneklését tartotta pályafutása legkiemelkedőbb teljesítményének. Legszívesebben férje vezénylete mellett dolgozott. Pavarotti szerint „minden kétséget kizáróan övé az évszázad szoprán hangja”.

 

Címkék: joan sutherland koloratúrszoprán opera operaénekesnő életrajz

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

BAGI KATA üzente 8 éve

Csodálatos énekesnő volt, köszönet mindenért !

Válasz

Inotai László üzente 8 éve

Ismét csak köszönetet tudok mondani a csodálatos kiegészítésért, Köszönjük,
László

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu