Richard Wagner: A bolygó hollandi


A bolygó hollandi (németül Der fliegende Holländer)
Richard Wagner háromfelvonásos „romantikus ”operája (jegyzékszáma WWV 63). Librettóját a zeneszerző írta Heinrich Heine Aus dem Memoiren des Herren von Schnabelewopski című regénytöredékének egyik részlete alapján. Ősbemutatójára 1843. január 2-án került sor a drezdai Hoftheaterben. Magyarországon 1873. május 10-én mutatták be a budapesti Nemzeti Színházban.


Története

Wagner a mondát Heinrich Heine Aus dem Memoiren des Herrn Schnabelewopski (Schnabelewopski úr emlékiratai) című prózai művének olvasásakor ismerte meg. Ebben a történetben egy vidám kedélyű világjáró mondja el a regét, egy állítólag Amszterdamban látott színdarab formájában. Elbeszélésében már megvannak a Wagner-opera cselekményének lényeges mozzanatai, Erik, a vadász alakjának kivételével, amely már Wagner találmánya. A történet (Heine írása szerint) arról szól, hogy egy skót kalmár találkozik a vég nélküli tengeri utazástól elfásult Hollandival, gazdag kincseket vásárol tőle nevetségesen olcsó áron, azután kérőként hazaviszi őt otthonába, szép leányához. A leány sejtelmektől eltelten összehasonlítja a neki szánt idegen férfiút egy tengerésznek a falon függő arcképével. A Hollandi megpróbálja elhitetni vele, hogy a hasonlóság csak látszat, de mégis elmondja szenvedéseinek történetét; a leány örök hűséget esküszik neki. A Hollandi az utolsó jelenetben megvallja szörnyű sorsát és a tengerre menekül, nehogy feleségét magával rántsa a kárhozatba. De a leány utána veti magát a tengerbe, és a kísértethajót elnyelik a hullámok. Az elbeszélés derűs és ironikus hangneme egyáltalán nem érinti a monda komoly jellegét, és inkább csak a Hollandi megjelenésének groteszkségén évődik. Wagner megfogalmazásában a regének már egészen más jelentése van: itt már minden félelmetesen komoly, az üdvösségért esdeklő elkárhozott ember alakja itt már általános érvényűvé növekszik.

Wagnernek akkor volt a mű keletkezése szempontjából döntő jelentőségű élményben része, amikor 1839-ben elveszítette a rigai színház karmesteri állását és adósságai elől menekülve, feleségével együtt kalandos tengeri útra vállalkozott. Kelet-Poroszországból Londonba és onnan Párizsba utaztak volna, de a Skagerrakban borzalmas erejű viharba került a kis kereskedelmi hajó, mely őket szállította és arra kényszerítette a kapitányt, hogy Norvégia déli partján keressen menedéket. Ez volt az a hely, ahol Wagner lelkében közvetlen látomássá sűrűsödött a Hollandiról szóló monda.

Két évvel később, 1841-ben, Párizsban kerek nyolc hónap alatt elkészült az egész opera. A tervet bemutatta a párizsi operának, de a terv nem nyerte el a vezetőség tetszését. Wagner ekkor lerövidítette a darabot és Berlinbe küldte Meyerbeernek, akitől megkésve ugyan de kedvező választ kapott. Időközben lezajlott a Rienzi nagy sikerű bemutatója Drezdában, ezért Wagner a darabot visszavonta Berlinből és a Szász Királyi Operaháznak ajánlotta fel. A darabot jelentősen átírta, a történetet Skóciából áthelyezte Norvégiába. Erre azért is szüksége volt, mivel amíg Meyerbeer válaszára várt Párizsban, az Opéra vezetősége megvásárolta tőle a darab tervezetét 500 frankért, ezzel együtt lemondott a darab megzenésítésének jogairól is.

A premier 1843. január 2-án hatalmas sikert aratott és a darabot rövid időn belül Németország szinte minden operaházában bemutatták.

Szereplők: 
Szereplő               Hangfekvés
Daland, norvég hajós     basszus
Senta, a leánya          szoprán
Erik, vadász             tenor
Mary, Senta dajkája  mezzoszoprán
Kormányos                tenor
A hollandi               bariton
Norvég matrózok, a hollandi hajójának legénysége, leányok

Cselekménye: 

Helyszín: Norvégia tengerpartja
Idő: 1650 körül

Első felvonás

Helyszín: Sziklás táj Norvégia partjánál

Félelmetes vihar dúl a tengeren. Daland a norvég hajós kénytelen eredeti útjától eltérve egy védett öbölben menedéket keresni. Partra lépve felismeri, hogy Sandwike vidékére sodorta a szél. A fáradt legénység pihenni tér, a kormányos vállalja az éjszakai őrséget. Az otthonról szóló dallal próbálja ébren tartani magát, ám sikertelenül. Szemét csakhamar elnyomja az álom. Hirtelen hatalmas vitorlás köt ki Daland bárkája mellett. A fekete spanyol viseletbe öltözött hollandi lép belőle partra. Az idők végtelene óta a tengert járja, az örök kárhozat alól csak egy asszony sírig tartó szerelme oldhatja fel. Hogy erre lehetőséget nyerjen, hétévente partra léphet. Ám újra tengerre kell szállnia, ha próbálkozása sikertelen maradt. Az álmából felébredő Daland beszédbe elegyedik a magát gazdag kereskedőnek mondó férfival és meghallva mesés gazdagságát, embereivel együtt otthonába invitálja. Sőt, kincsei reménybe:: megkaparintására gondolva, odaígéri neki leánya, Senta kezét is. A hollandiban újra felsejlik a megváltás már sokszor felcsillant reménye és elfogadja a meghívást.

Második felvonás

Helyszín: Szoba Daland házában

Daland házában mindenki a hazatérő hajósokat várja. Egyedül Senta nem vesz részt a lányok-asszonyok vidám énekében. Szeme egyre a szoba falán függő képet, a sápadt hajós arcképét kémleli, majd felidéz egy, a bolygó hollandiról, az elátkozott hajósról szóló legendát.
Erik, a vadász őszinte-szereti a lányt. Évek óta azonban elutasítást kapott kérő szavára és most egyre nagyobb aggodalommal figyeli, hogy a lány gondolatait mind jobban kitölti a hajósról való fantáziálgatás.
Amikor megérkezik Daland és vendége, Senta első látásra azonosítja a hollandit álmai hősével. Úgy érzi, ő az, akire évek óta várt és akinek örök hűséggel tartozik.
Daland örömmel fogadja, hogy leánya nem tiltakozik az ismeretlennel való házasság ellen, sőt a férfit is megnyugtatják Senta higgadt, sorsát vállaló szavai.

Harmadik felvonás

Helyszín: Sziklás tengerpart Daland háza közelében

A matrózok dallal és tánccal, önfeledt vidámsággal ünneplik sikeres partot érésüket.
A hollandi hajója azonban csendes, majd hirtelen lángok csapnak ki belőle és lidérces fények veszik körül. Senta már döntött: követi a hollandit. Erik még egyszer megkísérli visszatartani a végzetes lépéstől. A hollandi hajója ajtajából figyeli beszélgetésüket, majd azt gondolva, hogy a leány máris elárulta, bosszúsan hajójába lép, s kiadja az indulásra szóló parancsot. Senta ekkor beváltja esküjét, sírig tartó hűségét és a magas tengerpartól a mélybe veti magát. Ugyanebben a pillanatban megbillen a hollandi távolodó hajója is, majd méltóságteljesen elnyeli az óceán.
Az átok megtört.


http://hu.wikipedia.org/wiki/A_bolyg%C3%B3_hollandi_%28opera%29


*