Giselle balett 2 felvonásban.

Bemutató: 2009. november 6.

www.pecsibalett.hu

Zene: Adolphe Adam - Riederauer Richárd

Szereplők:

GISELLE                                      Nagy Írisz
GISELLE                                      Domoszlai Edit
ALBERT HERCEG                      Koncz Péter
ALBERT HERCEG                      Szabó Márton
ALBERT HERCEG BARÁTJA    Kristóf Dávid
ALBERT HERCEG BARÁTJA    Molnár Zsolt
MIRTHA, a villik királynője            Balássy Szilvia
HILARION                                     Dóri István
BERTHA, Giselle anyja                 Uhrik Dóra
                Bakos Anett
                Czebe Tünde
                Dér Dalida
                Kiss Eszter
                Kócsy Mónika
                Ujvári Katalin
                Vincze Brigitta
                Bitó Sándor
                Harka Máté

díszlet - jelmeztervező    Túri Erzsébet
dramaturg    Böhm György
konzulens    Hegedűs Sándor
társkoreográfus    Czebe Tünde
rendező - koreográfus    Vincze Balázs

További előadások:
2009. november 06., Péntek 19:00
2009. november 11., Szerda 19:00
2009. november 12., Csütörtök 19:00
2009. november 15., Vasárnap 19:00

„Az 1841-ben bemutatott Giselle talán az egyetlen romantikus balett, amelyet a világ minden jelentős balettszínpadán még ma is játszanak. A balett témája egy német mondából származik: a villik esküvőjük előtt meghalt menyasszonyok, akik nem tudnak megnyugodni, amíg nem táncolják el az el nem táncolt táncaikat. Éjfélkor kikelnek sírjukból és kísértetként lebegnek a holdsütötte völgyekben, útkereszteződéseknél várnak a fiatalemberekre, és jaj annak, akit sikerül táncba csalniuk, azt irgalmatlanul halálra táncoltatják!

Mai szemmel nézve a történetet, akár Stephen King is írhatta volna...

Ennek az a magyarázata, hogy az akkori kor polgársága hasonlóan érzett, mint a mai színházba járó közönség. Az emberek a pénzhajhászás hétköznapjaiból olyasmi után vágyódtak, amit a vallás és a felvilágosodás egyaránt megvetett és elfojtott: a babonák és varázslatok tündérvilágába. „Ami titokzatos és távoli, földöntúli, mindaz intim és termékeny viszonyba került a balettel” – mondta Théophile Gautier. Az ég, föld, tűz, víz titokzatos lényei, a földalatti gnómok, koboldok, levegő-tündérek, lidércek, tüzes szalamandrák, folyók sellői, a sötétség gonosz boszorkányai, denevérszárnyú varázslói, démonjai, akik csak éjszaka, vagy a holtországbéli holdszférában élnek és végzetes lidércfényükkel csalogatják az embert, mind megelevenítésre vártak és várnak a balettszínpadon.

A Giselle a pécsi balettszínpadon természetesen a huszonegyedik század emberét fogja megszólítani. Adam zenéje a mai hangzásvilág követelményeinek megfelelően fog megszólalni Riederauer Richárd átiratában. És a történet a mai kor emberéhez kerül majd közel, aki szintén valami másra vágyik a színházban a pénzhajhászás hétköznapjaiból.”
Böhm György dramaturg