Gyimesi Kálmán

(Csenger, 1933. máj. 13.– ): énekes (bariton).

1957–62-ben a Zak ének- és operaszakán tanult Lendvay Andornál, majd 1962-ben Gina Cignanál Olaszországban. 

1962 óta a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese.

Széles körű repertoárja egyaránt felöleli a klasszikus-romantikus és modern operák főszerepeit.

Sikerrel vendégszerepelt Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Olaszországban és a szomszédos országokban.

Liszt Ferenc-díjas (1969), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas (1989), érdemes művész (1982).

Déryné Széppataki Róza; Schenbach-Schekenbach

(Jászberény, 1793. dec. 24.–Miskolc, 1872. szept. 29.): énekes-színésznő, drámafordító.

1810-ben Pesten lett színésznő.

Első szerepe a Hamlet udvarhölgye.

1813-ban feleségül ment Déry István színészhez.

1815–1847 között mint vándorszínész az egész országot bejárta.

Hosszabb ideig játszott Miskolcon (1815–1819), Kolozsvárott (1823–1827), Kassán (1828–1837).

1822-ben sikerrel vendégszerepelt a pesti német színházban.

Ernster Dezső

(Pécs, 1898. nov. 23.–Zürich, 1981. febr. 16.): énekes (basszus).

1923-ban Plauenben debütált a Tannhäuser (Wagner) Őrgróf szerepében.

Wuppertalban, Duisburgban és Düsseldorfban énekelt, majd a berlini operaház ünnepelt művésze lett.

1933-tól Grazban lépett fel.

Néhány évig Bp.-en élt.

1946–1959 között a New York-i Metropolitan német repertoárjának vezető basszistája, 1959–1966 között a düsseldorfi és a zürichi operaház tagja volt.

Giuseppe Verdi: Traviata

A Traviata vagy La Traviata Giuseppe Verdi egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című regénye alapján, amely 1848-ban jelent meg először nyomtatásban. Az opera ősbemutatójára a velencei Teatro la Fenice operaházban került sor 1853. március 6-án. Noha a bemutató nem aratott osztatlan sikert, az évek során a Traviatából a világ opera-repertoárjának egyik legjátszottabb darabja lett.

Sümegi Eszter

 (Mohács, 1965. április 10.)  operaénekesnő (szoprán).
1993-ban szerezte meg operaénekesi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol Ónody Márta növendéke volt. Ugyanabban az évben Philadelphiában megnyerte a Pavarotti Énekverseny első díját.

Diplomája megszerzése után tovább tanult Rózsa Vera és Geszty Sylvia mesterkurzusain.

1993 óta a Magyar Állami Operaház magánénekesnője, Puccini Bohéméletének Mimijeként debütált.

Fekete Attila

1973-ban született Budapesten, tenor.

2000-ben végzett a budapesti Zeneakadémián.

1998-ban még főiskolásként debütált az Operaházban, ahol a Bohéméletben Parpignol, a Salome-ban az I. zsidó szerepét énekelte.

Volt már Gounod Rómeója, és Faustja, Bellini Normájában Pollione, Az álarcosbál Riccardója, a Rigoletto Hercege, az Otellóban Cassio, Dohnányi Ernő A vajda tornya című operájában Tarján, Petrovics Emil C'est la guerre-jének Szökevénye, és Erkel Hunyadi Lászlója.

Ivan Rebroff

(Berlin, 1931.július 31.-Frankfurt am Main, 2008.február 27.)

Eredeti neve Hans-Rolf Rippert. Édesapja oroszországi német, édesanyja orosz volt. Művészneve a német neve orosz fordítása.

Különleges hangja a basszustól a szopránig terjedt (4 és fél oktáv). 

A két méteres óriás pályafutása a  hamburgi zeneakadémia elvégzése után kezdődött.

50 aranylemeze van ebből 36 orosz és kozák népzene, románcok melyeket különleges forradalom előtti orosz nyelven adott elő.

Dunszt Mária

(Bp., 1936. okt. 10.– 1994.VIII.26.): énekesnő (szoprán).

A Zak-n dr. Molnár Imre és Maleczky Oszkár növendéke volt.

1962-ben debütált az Operaházban, Melindaként. 

A drámai és a jugendlich-dramatisch szoprán szerepkörben hamar kiugró sikereket aratott. Repertoárja Margittól és a Sába Sulamithjától Trubadúr-Leonóráig, Elzáig és a Jenufa Templomos asszonyáig terjed.

Sok külföldi vendégjátékon vett részt, 1965-67 a gelsenkircheni opera állandó vendége volt.

Koréh Endre

(Sepsiszentgyörgy, 1906. ápr. 13.–Bécs, 1960. szept. 20.): énekes (basszus).

Tanulmányait a Zak-n végezte.

Első sikereit az Operaházban 1930-ban aratta, Sparafucileként (Verdi: Rigoletto) és Hundingként (Wagner: A walkűr).

1930–31-ben az Operaház ösztöndíjasa, 1931–1948 között magánénekese volt.

1946-tól a bécsi opera tagja lett, 1952–53-ban a New York-i Metropolitanban is fellépett Ochs báróként (R. Strauss: A rózsalovag)

Raskó Magda

(Bp., 1919. máj. 29.–Bp., 1992. márc. 16.): énekesnő (szoprán).

1937-től kezdett éneket tanulni a Nemzeti Zenedében dr. László Géza és Marschalkó Rózsi tanítványaként.

1945-ben lett az Operaház tagja, ahol 25 évig volt a színház magánénekesnője.

Fontosabb szerepei: Gilda (Verdi: Rigoletto); Annuska (Verdi: Falstaff); Margit (Gounod: Faust); Sophie (R. Strauss: A Rózsalovag).

*