Jámbor László

 

 

 

(Mende, 1911. máj. 18.–Bp.,1995.máj.01. ): énekes (bariton).

Tanulmányait magánúton végezte, majd Rómában Manfredo Polvarosi növendéke volt.

1937-ben A varázsfuvola (Mozart) Öreg papjaként debütált az Operaházban, amelynek 1974-ig volt magánénekese, azonban 1979-ig nyugdíjasként rendszeresen fellépett.

Harminc éven át volt az Operaház egyik vezető hősbaritonja, hatalmas repertoárral rendelkező, minden stíluskorszakban otthonos művész.

Czanik Zsófia

(Mezőtelegd, 1920. jan. 13.–1998.okt.01. ): énekesnő (drámai szoprán).

1933–1947 között a Zak-n Jászó György tanítványa.

1947–51-ben az Operaház ösztöndíjasa, Aurélia szerepében debütált (Verdi: Az álarcosbál).

1951–1969 között az Operaház magánénekesnője.

Nagy sikerrel szerepelt Borogyin, Beethoven, Verdi, Wagner, Goldmark és Puccini operáiban.

Fontosabb szerepei: Amélia (Verdi: Az álarcosbál); Leonora (Beethoven: Fidelio); Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület); Tosca (Puccini).

 

Giacomo Puccini: Gianni Schicchi

Gianni Schicchi Giacomo Puccini egyik egyfelvonásos operája. Librettóját Giovacchino Forzano írta Dante Isteni színjátékának alapján. Puccini Triptichonjának harmadik darabja. Ősbemutatójára 1918-ban került sor a New York-i Metropolitan Operaházban.

Cselekmény:

Helyszín: Firenze 1299 - ben.

Buoso Donati, a dúsgazdag firenzei polgár rokonai körében hal meg, akik között óriási pánik tör ki, hiszen kiderül, minden vagyonát egy kolostorra hagyta.

Szalma Ferenc

(Szeged, 1923. márc. 19.–2001.szept.29. ): énekes (basszus).

Tanulmányait a szegedi konzervatóriumban, majd Nürnbergben és Bambergben végezte.

1952-ben került a Szegedi Nemzeti Színházhoz, először mint énekkari tag, majd 1957-től magánénekesként.

1954-ben nagy sikerrel mutatkozott be az Anyegin (Csajkovszkij) Zareckij szerepében.

1963-ban szerződött az Operaházhoz, amelynek 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig egyik legnépszerűbb tagja volt.

Számos hanglemezfelvétel közreműködője.

Moldován Stefánia

 

 

(Sajóudvarhely, 1931. aug. 24.– ): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait 1948-tól 1953-ig dr. Sipos Jenő tanítványaként végezte a Zak-n.

Pályáját az Operaház énekkarában kezdte.

1954-ben Mimi (Puccini: Bohémélet) szerepében debütált a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol 1954–1961 között tag volt.

1961-től az Operaház magánénekese.

Mind hangjának kiegyenlített, telt hangzásával, mind alakításainak drámaiságával és szenvedélyes lendületével a társulat vezető szopránjai közé tartozott.

Franco Corelli
(1921.Ancona-2003.Miláno)

Olasz trenor, különösen a spinto tenor és a drámai olasz tenor szerepekben kedvelte meg a közönség.
Karrierje 1951-ben kezdődőtt és 1976- ban szép nemzetközi sikerek után fejeződött be.
Családjában nem volt zenész, a fiatal Corelli is haditengerészeti mérnöknek tanult Bolognaban. Műkedvelő énekes barátja nevezte őt be egy énekesversenyre, amit ugyan nem nyert meg, de a zsűritagok biztatására énekesi tanulmányokat kezdett a Pesaro Zenei Konzervatóriumban.

Ladányi Andrea

(Bp., 1961. ápr. 29.– ): táncosnő, koreográfus. Az ÁBI-ben 1980-ban kapott balettművész diplomát, s a Győri Baletthez szerződött, ahol 1986-ig magántáncos volt. Az egy. legszuggesztívebb balerinájaként számos főszerepet táncolt el, majd 1986-tól szabadúszó lett, s elsősorban Kanada különböző balettegy.-eiben lépett fel, Montrealban, Calgaryban, Torontóban. Kanadai és USA-beli tanulmányai révén táncnyelve, technikai tudása rendkívül kiszélesedett, mert miközben klasszikusbalett-órákat adott, folyamatosan képezte magát, így a modern tánc különböző technikáit is elsajátította.

Markó Iván

(Balassagyarmat, 1947. márc. 29.– ): táncos, koreográfus, balettigazgató. Az ÁBI-ben 1967-ben fejezte be balett-tanulmányait, és az Operaház tagja lett, 1971 óta magántáncosa. 1972-ben Maurice Béjart világhírű egy.-éhez, A XX. Század Balettjéhez szerződött szólistaként. 1979-ben hazatért, s az ÁBI akkor végzett növendékeivel megalapították a Győri Balettet, amelyet 1991-ig vezetett. 1991 nyarától szabadfoglalkozású művész. Lírai alkatú, tiszta klasszikus technikájú, szuggesztív előadóművész, aki a 70-es években a világ balettművészeinek élvonalába tartozott.

Orosz Júlia

 

 

(Bp., 1908. márc. 3.–1997.okt.20. ): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait a Zak-n végezte.

Nagy sikerű koncerteket adott hazai városokban és Franciaország-szerte.

1929-ben debütált az Operaházban Blondeként (Mozart: Szöktetés a szerájból).

1929–30-ban az Operaház ösztöndíjasa, 1930–1969 között magánénekesnője.

Európa számos jelentős operaházában vendégszerepelt.

Négy évtizedes pályafutása alatt közel nyolcvan szerepet énekelt.

Vaszy Viktor

(Bp., 1903. júl. 25.–Szeged, 1979. márc. 12.): zeneszerző, karmester. Vaszy Viktor a szegedi nagyárvíz 100. évfordulóján, 1979. március 12-én, a Falstaff kisszínházi próbáján, vezénylés közben ráborult a karmesteri pultra, és csendben elhunyt.

Tanulmányait 1919–25-ben végezte, a hegedű szakon Zsolt Nándor és Szerémi Gusztáv, a zeneszerzés szakon Kodály Zoltán és Koessler János növendéke volt.

1925–29-ben a Székesfővárosi Zenekar, 1929–1941 között a Budapesti Egyetemi Énekkar, 1935–41-ben a Budapesti Palestrina Kórus karnagya.