Palánkay Klára

(Bp., 1924. jún. 3.–Bp.,2007.jan.24 ): énekesnő (mezzoszoprán).

Tanulmányait 1938-tól 1944-ig végezte a Zak-n Rosthy Anna irányításával, majd Rómában képezte tovább hangját.

1944-ben Amneris (Verdi: Aida) szerepében debütált az Operaházban, amelynek visszavonulásáig, 1970-ig volt vezető magánénekesnője.

A magyar operakultúra 1945 utáni történetének legjelentősebb drámai mezzoszopránja. Elsősorban hangjának drámai ereje, rendkívüli színészi temperamentuma tette alakításait felejthetetlenné.

Begányi Ferenc

(Miskolc, 1937. febr. 27.–Bp., 2000.júl.04. ): énekes (basszus).

Pályafutását – a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Balassa Istvánné irányításával folytatott énektanulmányok után – 1964-ben kezdte énekkari tagként az Operaházban, 1966-ban lett magánénekes.

A repertoár csaknem valamennyi jelentős basszus szólamát, mintegy 70 szerepét énekelte.

Számos hanglemez- és televíziós operafelvétel közreműködője.

Hangversenyénekesként is fellép.

Leblanc Győző

 
 
(Bp., 1947. márc. 28.– ): énekes (tenor).
Énektanulmányait 1969–1975 között a Zak-n Kutrucz Éva és dr. Sipos Jenő tanítványaként végezte.
1975-től az Operaház magánénekese.
Operettek bonviván szerepeiben is gyakran fellép.
Számos alkalommal vendégszerepelt külföldön.
Fontosabb szerepei: Alfréd (Verdi: Traviata); Faust (Gounod); Pinkerton (Puccini: Pillangókisasszony).

Leblanc Győző - Egy rózsaszál szebben beszél

Szöveg: Heltai Jenő.

Jablonkay Éva

(Mezőkövesd, 1939. dec. 1.–2010.júl.12. ): énekesnő (alt).

Énektanulmányait 1962–67 között végezte a Zak-n Lendvai Andor, majd Réti József irányításával.

1968-ban debütált Gertrud (Szokolay Sándor: Hamlet) szerepében, és azóta az Operaház tagja.

Drámai és karakterszerepekben egyaránt kiemelkedő sikerrel szerepel.

1977-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.

Fontosabb szerepei:  Azucena (Verdi: A trubadúr); Márfa (Muszorgszkij: Hovanscsina); Delila (Saint-Saëns: Sámson és Delila).

Bende Zsolt

(Bp., 1926. máj. 23.– 1998.jún.27.): énekes (bariton).

Tanulmányait a Zak-n 1948–1955 között Révhegyi Ferencné és dr. Sípos Jenő irányításával végezte.

1956–57-ben a Szegedi Nemzeti Színház, 1957-től az Operaház magánénekese.

1974-től a Zak ének tanszakán egyetemi docens.

Pályafutása során végigénekelte a repertoár csaknem valamennyi jelentős bariton szólamát a lírai szerepkörtől a vígoperai hősökön át a nagy karakterszerepekig.

Budanovits Mária

(Szabadka, 1884. aug. 12. – Bp., 1976. máj. 7.): énekesnő (mezzoszoprán).

Maleczky Bianka és Anthes György növendékeként kitüntetéssel végzett a Zak-n, majd Mme Cahier tanítványa volt.

1914-ben debütált az Operaházban Verdi A trubadúr c. művének Azucena szerepében. 1915–1954 között a dalszínház egyik vezető énekese, elsősorban Verdi, Wagner, Bizet, Erkel műveinek avatott tolmácsolója.

Kiemelkedő sikert aratott Az álarcosbál, A végzet hatalma (Verdi), a Gioconda (Ponchielli) főszerepeiben.

Medek Anna

Medek Anna (Bp., 1885. okt. 1.–Bp., 1960. aug. 24.): énekesnő (szoprán).

Maleczkyné Ellinger Jozefa magánnövendéke volt, majd a párizsi Conservatoire-on tanult Jean Lorraine tanítványaként. Bp.-re visszatérve Maleczkynénál fejezte be énektanulmányait.

1908-ban az Operaházban vendégként énekelte Elza (Wagner: Lohengrin) és Senta (Wagner: A bolygó hollandi) szerepét.

1908–1932 között az Operaház magánénekesnője, 1923-tól örökös tagja.

Fülöp Viktor

(Bp., 1929. febr. 9.–Bp.,1997.júl.13. ): táncos, balettmester.

Tanulmányait Nádasi Ferencnél folytatta. 1943-ban az Operaház tagja lett, 1949-től magántáncosa.

Az ötvenes években többször tanult Moszkvában neves balettmestereknél.

1956-tól az Operaház próbavezető balettmestere.

1981–1984 között – évekig tartó mellőztetés után – a Győri Balettnél volt vendégművész.

Rendkívüli művészegyéniség, aki a hűvös, klasszikus eleganciát és a drámai szuggesztivitást, sőt humort igénylő szerepekben is kimagaslót, összetéveszthetetlent tudott nyújtani évtizedeken át.

Hágai Katalin; (Hágelmayer)

(Bp., 1961. jún. 3.– ): táncosnő.

Szakmai tanulmányait Hidas Hedvig vezetésével 1980-ban fejezte be az ÁBI-ben, majd egy évig a Moszkvai Balett Intézet ösztöndíjasaként tanult tovább.

1981 óta az Operaház magántáncosa.

Rendkívül érzékeny, nagy kifejezőerővel rendelkező balerina, aki legnagyobb sikereit drámai szerepformálásaival aratta.

Liszt Ferenc-díjas (1987), érdemes művész (1990).

Fontosabb szerepei: Múzsa (Seregi L.: A cédrus); Zaréma (Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút); Lány (Fodor A., ill.

Bárány-Paál László

(Bp., 1952. dec. 14.– ): énekes (basszus).

Tanulmányait magánúton, Hetényi Kálmán, dr. Sipos Jenő és Czakó Mária irányításával végezte.

1973–74-ben a Debreceni Kodály Kórus tagja, 1974–1985 között a debreceni Csokonai Színház magánénekese.

1985-ben szerződött az Operaházhoz magánénekesként.

Fontosabb szerepei: Sarastro, öreg pap (Mozart: A varázsfuvola); Dulcamara (Donizetti: Szerelmi bájital); Colline (Puccini: Bohémélet); Geronte (Puccini: Manon Lescaut); Fasolt (Wagner: A Rajna kincse).