Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Operaslágerek Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Operaslágerek Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Száztíz éve, 1904-ben mutatták be a János vitézt (Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő)
Egy kis adalék a zeneszerzőről
"Kacsóh Pongrácnak van több különleges, szép és nem ismert szerzeménye: Ököritótöttösi madarak - füttyre és zongorára - Németh Lili későbbi zongoraművésznő gyerek korában szépen énekelt. Igen, ám, de a magas hangokkal a gyermek hang nem birkózott meg, Átírta füttyre, mivel Lilike szépen fütyült. Kacsóh Némethéknél épült betegségéből.
Nem volt papírja arról, hogy operaénekes
Kling József | 2014-10-27 09:48:00
Gáti István és Gregor József a Don Pasqualéban
Sosem volt tagja az operaháznak, sőt még csak papírja sem volt arról, hogy operaénekes. Érettségije volt meg Kossuth-díja, bár azt sem azért kapta, amiért szerette volna. Mégis Gregor József volt a valaha élt legnagyobb magyar buffo basszus.
1987-ben készült a Hungaroton reklámfilmje, Donizetti Don Pasquale című operájának híres hadaró duettje Gregor József és Gáti István előadásában.
|
|
|
Tóth Aladár távozása után az Operaházat egy „bizottság” irányította, majd januártól egy Harmath László nevű úr lesz a miniszteri biztos, mellette (állítólag 60-70 tagú!) művészeti tanács áll. Harmath egy dolgot ígér, - tanulván a múlt hibáiból- hogy a művészek ezentúl utazhatnak külföldre. December 16-ára hirdetik az első előadást, de „megbetegedés és technikai akadályok” miatt csak december 25-én délután sikerült újraindítani az Operaházat, korábban ugyanis még nem látták pontosan a színházat ért személyi veszteségeket.
Az 1956-os eseményekről máig homályos kép él a magyarság kollektív tudatában. Az október 23-án kezdődő tüntetéssorozat, majd forradalom és szabadságharc megítélését nemcsak a Kádár-rezsim ellenforradalmi bélyege torzította, de rendszerváltás utáni demokratikus berendezkedés „gyökérkeresése” is. Az 1989-90-ben tárgyalásos úton létrejött új rendszer legitimitásához szükséges volt erkölcsi, eszmei példákat maga és állampolgárai elé tűznie.
Az 1916-os operaházi híreket lapozgatva szembesül először az olvasó azzal a furcsa ténnyel, miszerint a hátország kulturális életén alig érezhető, hogy éppen egy világháború zajlik. Január 1-től az állami színházak tagjai megkapták rendes – tehát nem redukált – fizetésüket, ami azt is jelentette, hogy az előadásszámok a korábbi heti két-háromról február után fokozatosan emelkedtek. Kern Aurél igazgató szilárdan ült a székében, (április 28-án Bánffy gróf is megjelent, Majovszky Pál dr.
10 éve | Kőfalvi Veronika | 3 hozzászólás
Nem sokkal azelőtt, hogy a 130 éves Operaházat tűzijáték fénye világította volna be, történt egy fontos esemény. A jó nevű Naxos kiadó – amely elsősorban ritkaságok kiadására szakosodott, ahogy az 1980-as években a Hungaroton – kiadta Erkel Ferencünk István királyát. Korábban nem sok volt példa arra, hogy egy magyar operát külföldi kiadó jelentetetett meg először. Úgy tűnik, a Naxos szakemberei elég érdekes műnek ítélték az István királyt ahhoz, hogy vállalják a cd kiadással járó anyagi kockázatokat.
Egy Rigoletto előadáson történt, 1985 telén, hogy feltűnt egy pályakezdő szoprán Ceprano grófné nyúlfarknyi szerepében. A nézők a szünetben a szereposztásos táblához siettek, keresve, ki lehetett a színpadon az új, üde jelenség. Kertesi Ingridnek hívják – lehetett mindenfelé hallani az Erkel Színház hatalmas nézőterén. A nevet gyorsan megtanulta a közönség. Ingrid pedig hasonló tempóban vette birtokba a koloratúrszoprán főszerepeket. Meglepően keveset.
2014. október 3-án a Fészek Klubban ünnepli operaházi tagságának 40-ik évfordulóját kitűnő szoprán énekesnőnk Ötvös Csilla.
Gratulálunk.
Az épület “technikai felszereltsége és építőművészeti kivitelezése a maga korában meghaladta Európa legjelesebb operaházainak a színvonalát is”
130 éve nyitotta meg kapuit a Budapesti Operaház, az ország legrangosabb zenei színháza.130 éve, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a Budapesti Operaház, az ország legrangosabb zenei színháza. Az Operaház – mai hivatalos nevén a Magyar Állami Operaház építésének gondolatát 1872-ben Orczy Bódog, a Nemzeti Színház akkori igazgatója vetette fel először.
Simándy József
1916.szept.18-án született Kistarcsán
(+1997.márc. 04. Bp.)
A kiváló magyar tenoristát Fricsay Ferenc
szerződtette Münchenbe, ahol - meglepő
módon - lírai tenor szerepeket énekelt,
németül. Simándy Edgart magyar színpadon
sohasem énekelte.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás