CARLOTTA ORDASSY 

 

Budapest,1921. május 2  - Cortland, (USA,New York tagállam) 2006 . október 11.

Szoprán énekesnő,a budapesti Zeneakadémián diplomázott 1947-ben.Még ugyanebben az évben második díjat nyert a genfi rangos nemzetközi zenei versenyen (az első díjat a fiatal spanyol szoprán Victoria de los Angeles kapta).Ordassy tanulmányait A milánoi Scala iskolájában Gina Cigna irányítása alatt folytatta.1950-ben debütált a Scala-ban a Varázsfuvola Második hölgy szerepében, Otto Klemperer vezényletével  Néhány év múlva már Amerikában, a Metben énekelt, ahol 1977-ig több mint 760 előadás, köztük számos premier során nyújtott kivételes zenei élményt a közönségnek.Szerepei szinte az egész szoprán operairodalmat felölelik.

Laki Krisztina

Laki Krisztina tanulmányait Réti Józsefnél, a kitűnő magyar tenoristánál végezte. Első nagy szerepét a düsseldorfi Deutsche Oper am Rheinben kapta. Vendégszerepelt többek között a kölni Opera, a bécsi Staatsoper, a milánói Scala, a hamburgi Staatsoper, a párizsi Nagyopera színpadain, ahol olyan híres rendezőkkel dolgozhatott, mint Jean-Pierre Ponelle, Giorgio Strehler, Andrej Ljubimov.

A nemzetközi operaélet sztárjai – Domingo, Raimondi, Kiri Te Kanawa – és híres karmesterek – Carlo Maria Giulini, Bernard Haitink, Nicolaus Harnoncourt, Wolfgang Sawallisch, Georges Prètre, Sir Neville Mariner – körében aratta figyelemre méltó sikereit.

Tito Gobbi (Bassano del Grappa, 1913. október 24. – Róma, 1984. március 5.) olasz operaénekes, az 1950–70-es évek bariton sztárja.

Tito Gobbi a Veneto régióbeli Bassano del Grappa nevű városban született. Felsőfokú tanulmányait a Padovai Egyetemen végezte, jogot tanult. Ezután Rómában kezdett éneket tanulni, a korábbi híres tenornál, Giulio Criminél. Operaénekesként 1935-ben mutatkozott be Gubbióban, Donizetti Alvajárójában Rodolfo grófot énekelte, majd 1939-ben a római Teatro Adrianóban lépett fel.

Raffaele Attilio Amedeo Schipa  ecce,1888.december 27., de 1889.január 2-án anyakönyvezték így ez a hivatalos születési dátuma .1965.december 16-án hunyt el New York-ban Milánóban tanult és     1910-ben debütált  . Később  Olaszország-szerte fellépett  és 1917-ben Buenos Aires-ben,  Puccini A fecske c.operájában Ruggiero szerepében mutatkozott be. 

 

1919-ben, az Egyesült Államokba utazott  a Chicago Opera Company meghívására és 1932-ig itt is maradt.

Marilyn Horne

( Bradford, Pennsylvania  1934. január16) amerikai mezzoszoprán .

11 éves volt amikor szülei a kaliforniai Long Beachbe költöztek .Ahol 13 évesen tagja lett az újonnan alakult Los Angeles-i Ifjúsági Koncert Kórusnak.Főiskolás korában pedig a Long Beach-i Szent Lukács Kórusban énekelt William Ripley Dorr irányítása alatt.Ez a rangos együttes gyakran dolgozott filmstúdiókban és a Capitol Records lemezfelvételt is készített velük.Marilyn és a testvére  Glória, valamint Bob James tenor és Philip D.Haynes baritonista alkotta a Szent Lukács Quartet-et.

Olga Maria Elisabeth Friederike Schwarzkopf(1915.december 09. Jarotschin, mai nevén Jarocin) a mai Lengyelország területén, akkor a németországi Posen tartományban született, Friedrich Schwarzkopf és Elisabeth Fröhling gyermekeként. Már fiatal korában kitűnt zenei tehetségével. Egy diákelőadáson, Magdeburgban lépett először színpadra 1928-ban Eurydice szerepében Gluck operájában.

A zenei tanulmányait a Berlini Zeneakadémián végezte. (Berlin Hochschule für Musik).

Szabó Ilonka, férjezett nevén Hivess Henrikné (Budapest, 1911. augusztus 18. – Budapest, 1945. január 27.) magyar opera-énekesnő (szoprán) volt.

 

 

A Zeneművészeti Főiskolán végzett. Kezdetben a budavári Mátyás-templom szólistája volt. 1934-ben debütált az Operaházban Rosinaként Rossini A sevillai borbély című operájában. 1936-ig ösztöndíjas, akkortól haláláig szerződtetett magánénekes volt. Főleg koloratúrszoprán és szubrett szerepeket énekelt.

Erzsébet nap alkalmából egy olyan Erzsébetet szeretnék bemutatni akinek a neve a jórészt csak szakmai körökben ismert.

 

Hoór Tempis Erzsébet, Hoór-Tempis, G. Hoór Tempis (férjezett nevén Posta Béláné) (Budapest, 1899. július 30. – Budapest, 1981. október 20.) énekművész (szoprán) és -tanár, a zenefiziológiával is foglalkozó Hoór-Tempis Móric villamosmérnök, akadémikus leánya.

Operaénekesnek készült, de az elszenvedett járványos gyermekbénulás betegség miatt bot, ill.

Luis Ernesto Alva y Talledo, ismertebb nevén Luigi Alva

 

(Paita,1927.április 10.)  perui tenor. Mozart és Rossini specialista, olyan szerepek megformálásában szerzett hírnevet, mint  Don Ottavio ( Don Giovanni), Almaviva gróf ( Sevillai borbély) és Fenton (Verdi Falstaff). A színpadtól 1989-ben vonult vissza.

Mielőtt énekesi karrierjét építeni kezdte a perui haditengerészetnél szolgált. Tanulmányait a limai Conservatorio Nacional de Música-ban végezte  Rosa Mercedes Ayarza de Morales irányításával és   Federico Moreno Torroba  zarzuelájában a Luisa Fernanda-ban debütált (Lima 1949)

1953-ban Milánóban folytatta tanulmányait Emilio Ghirardininél és Ettore Campogallianinál.

Elfeledett magyar énekesek – Angerer Margit

Talán sohasem találkoztam még lexikálisan zűrösebb életű művésszel, mint azzal a hölggyel, akit az egyszerűség kedvéért Angerer Margitnak nevezünk. Szinte mindegyik publikus életrajza különbözik egymástól, sem a neve, sem a születési időpontja nem egyezik sehol sem. A dátumok diszkrét elmosása még lehet művészi szeszély, a többi kavarodás oka kideríthetetlen. Ha régi magyar művészeket kutatunk, az 1930-as évek elején megjelent, Schöpflin Aladár neve által fémjelzett Magyar Színművészeti Lexikon biztos támpontot szokott adni.

Joseph Schmidt

 

Davidivka (Bukovina) 1904.márc 04  - Zürich, 1942.nov. 16.

Osztrák-magyar monarchiához tartozó bukovinai születésű, román állampolgárságú zsidó vallású több nyelven beszélő  tenor, énekes-színész.

Kisfiúként a  Czernowitz zsinagógában tanult énekelni.Első szólókoncertjét is itt adta 1924-ben tradicionális zsidó dalokat valamint Verdi, Puccini, Rossini és Bizet áriákat énekelt.Hamarosan Berlinbe költözött ahol zongora- és énekleckéket vett A Királyi Zeneiskolában Hermann Weissenborn irányításával.

Rolando Villazón Mauléon, tenor

 

Fuentes de Satélite 1972 .február 22. Mexikó

Spanyol szokás szerint a teljes neve tartalmazza az édesanyja családi nevét is (Mauléon).

 Franciaországban él, 2007-ben felvette a francia állampolgárságot.

Születési helyén Mexikóváros egyik külvárosában nevelkedett .A felfedezése igazi tündérmese, a szomszédját meglátogatta a neves bariton Arturo Nieto és meghallotta a zuhanyozás közben éneklő Rolandot.Bekopogott hozzá és rábeszélte, hogy képezze a hangját.Villazon jelentkezett a Zeneakadémiára, ahol egyszerűen beleszeretett az operába

Nemzetközi ismertsége 1999-ben kezdődött amikor a Placido Domingo nevével fémjelzett Operalia versenyen második  a Zarzuela műfajban pedig első lett.Még ebben az évben debütált Olaszországban a Teatro Carlo Felice di Genova-ban Puccini Manon Lescaut-jában des Grieux szerepét énekelte.

Százhetvenöt éve, 1840. május 7-én született Pjotr Iljics Csajkovszkij, az orosz romantikus zene kiemelkedő alakja. Születésnapjára portréval emlékezünk. Tudta, hogy 23 éves koráig hivatalnokként dolgozott, és állítólag a becsületbíróság halálra ítélte homoszexualitása miatt?

Pjotr Iljics Csajkovszkij a Káma folyó menti Votkinszkban jött a világra mérnök-hivatalnok apa és francia származású anya második gyermekeként. Szülei maguk is zenéltek, otthonukban kitüntetett helyen állt a kor népszerű operaslágereit játszó zenegép (orkesztrion).

Anja Silja

Anja Silja Regina Langwagen (ejtsd [Anja zɪlja] (Berlin, 1940. április 17)  német szoprán.

 Operai pályafutását  nagyon fiatalon kezdte (1956), énektanára a nagyapja Egon Friedrich Maria Anders van Rijn volt. Első színpadra lépése alkalmával  Rossini A sevillai borbély Rosináját énekelte  Braunschweigben, ezt követte  Micaëla a Carmenben és Zerbinetta az Ariadne Naxos szigetén-ben .

Nemzetközi karrierje 1959-ben kezdődött, amikor  Varázsfuvola Éjkirálynőjét énekelte  a Bécsi Állami Operában (vez.: Karl Böhm ) és az  Aix-en-Provence-i Fesztiválon .A  France-Soir  "második Callas" -nak nevezte őt .

Lehoczky Éva

(férjezett nevén Lammel Erichné) (Debrecen, 1925. március 7. –) opera-énekesnő (koloratúrszoprán).

 A lehotai Lehoczky családból származik. Távoli rokonságban áll Lehotay Árpád színész–rendezővel és Lehoczky Zsuzsa operetténekesnővel.

Családját a második világháború alatt kibombázták debreceni lakásukból, ezért Budapestre költöztek. Első nőként elvégezte a Zeneakadémia ütős szakát. A felszabadulás utáni években dzsessz- és szalonzenekarok dobosaként kereste kenyerét.

Teresa Berganza Vargas

 spanyol opera-énekesnő (1935. március 16.), korunk egyik legjelentősebb mezzoszopránja. Mozart, Rossini és Bizet operáiban nyújtott alakításait a legjobbak között tartják nyilván, de koncert-előadóművészként is jelentős. Virtuóz technikája, intelligens szerepformálásai és vonzó színpadi jelenléte már-már legendássá tették.

Madridban született, a Madridi Konzervatóriumban tanult zongorát és éneket. 1955-ben debütált színpadon.

 

Agní Bálca (latinos átírásban gyakran: Agnes Baltsa; görög betűkkel: Aγνή Mπάλτσα)

(1944. november 19.) görög mezzoszoprán énekesnő.

1944. november 19-én Görögországban született, Lefkász szigetén.

Hat évesen már zongoraórákat vett. 1958-ban Athénba költözött, ahol 1965-ben diplomázott az ottani konzervatóriumban. Ugyanebben az évben elnyerte a Maria Callas-ösztöndíjat, amelynek segítségével, Münchenben folytathatta tanulmányait.

 Elsőként, 1968-ban Cherubino (Figaro házassága, W.

Matteo Manuguerra (Tunis, 1924.október 5 -  1998.július 25, Montpellier)  tunéziai születésű francia bariton , az 1970-es évek egyik vezető Verdi baritonja.

Manuguerra  Tuniszban,született olasz szülők gyermekeként,  később Argentínába költöztek. Énektanulmányait - későn  - 35 éves korában a Buenos Aires-i Zenei Konzervatóriumban, Umberto Landi irányításával kezdte.  Mozart  Requiem-jében debütált . Franciaországban telepedett le  1961-ben, ahol folytatta tanulmányait és a következő évben  Faust  Valentin   bariton szerepében lépett először színpadra az Opéra de Lyon-ban , ahol még további 3 éven keresztül énekelt

A párizsi operában 1966-ban  debütált, mint  Rigoletto .

Cristina Deutekom (szül: Christine EngelAmszterdam, 1931.augusztus 28 - 2014.augusztus 07) holland opera-énekesnő. Elsősorban koloratúra technikájáról ismert művész, akit Christine Deutekom és Christina Deutekom neveken is ismer a világ.

Hangját drámai kolratúrként lehetne legjobban jellemezni, bár a lirico spinto hihetetlen koloratúra technikával talán pontosabb kifejezés volna.

Művészkorszaka szinten minden kimagasló tenorjával énekelt együtt:Franco Corelli,Luciano Pavarotti, Plactdo Domingo,Jose Carreras, Alfreso Krauss, Carlo Bergonzi és Nicolai Gedda.

Rózsa Vera

 

 (1921. május 16. – London, 2010.október 15.) énekesnő (alt), énektanár, zenei pedagógus. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián kezdte zenei tanulmányait karmesteri szakon, majd átváltott énekszakra. A Zeneakadémiára Kodály Zoltán vette fel, majd egyik professzora is lett.

 

Első fellépései közé tartozott az OMIKE művészakció keretében Händel Júdás Makkabeus című oratóriumának előadásán az egyik zsidó nő szerepe. 1943-ban debütált CherubinokéntMozart Figaro házassága c.

 

…angol apa és brazil felmenőkkel rendelkező ír anya gyermeke volt, sötét szemét és olajosan fénylő bőrét anyjától örökölte. ..eredeti neve Margaret Peggy Hookham volt, művésznevét édesanyja Fontes családnevéből alakította ki…kalandos gyermekkora szülőhazájában, Amerikában és Kínában telt, komolyabban Sanghajban kezdett táncolni… 14 évesen Londonban egy orosz balerina növendéke lett, majdNinette de Valois-nál képezte magát, akinek társulatából jött létre később a Királyi Balett… 
…1934-ben debütált, Hópehely szerepét táncolta el a Diótörőben, s még ugyanebben az évben megkapta első főszerepét A tündér csókjában, a koreográfiát külön az ő számára készítette Frederick Ashton…pályája ettől kezdve töretlenül ívelt felfelé, a társulat vezető balerinájaként 1939-re eltáncolta a Hattyúk tava Odett-Odiliáját és a Csipkerózsika Auróráját, teljesen átformálva a szerepet, amely később egybeforrt nevével.

 A nagy karmesterek „biológiai előjoga”, hogy megöregszenek.Stokowski kilencvenöt évesen tért meg a Teremtőhöz, Toscanini és Monteux közel kilencven, Klemperer nyolcvannyolc, Bruno Walter nyolcvanöt esztendős volt, mikor elhagyta az árnyékvilágot. De ők is csaknem haláluk napjáig aktívak maradtak, s szinte pálcával a kezükben, a dobogóról távoztak az öröklétbe. Csakúgy, ahogyan azok a szépreményű ifjú mesterek, akiket fenti kollégáikkal szemben fiatalon szólított el a sors: a briliáns tehetségű Guido Cantelli harminchat évesen lett repülőszerencsétlenség áldozata, Fricsay Ferenc nem élte meg a negyvenkilencedik életévét, gyilkos kór ragadta el.

 

Santuzza szerepében

Lina Bruna Rasa (1907. szeptember 24   -  1984.október)   olasz  szoprán .Pietro Mascagni szerint ő a legideálisabb Santuzza.

 Padovában született   zenei tanulmányait 14 évesen kezdte,  Guido Palumbo és Italiano Tabarin irányításával  majd Milánóban Manlio Bavagnoli volt a mestere. Első fellépése 1925-ben  a Teatro La Fenice-i koncerten volt La Gioconda   "Suicidio" áriáját énekelte nagy átéléssel. Évvégére  a 18 éves lány Boito Mefistofele c.

Takáts Mihály

(Nagybánya, 1861. szept. 13.–Keszthely, 1913. aug. 20.): énekes (bariton). Nagyváradi teológusként ajánlották Újházi Ede figyelmébe. A Nemzeti Színház ösztöndíjával Pauli Richárd és Passy-Cornet Adél tanítványa lett. 1883-ban debütált, majd haláláig az Operaház vezető baritonja maradt. Meleg tónusú, tömör, nagy terjedelmű hangja sokoldalú előadóművészete rendkívül széles repertoár kialakítására – több mint száz szerep –, éneklésére tették képessé.

Környey Béla

(Krumau, 1875. máj. 18.–Bp., 1925. ápr. 28.): énekes (tenor). 1896-ban a Népszínház kórusában még basszistaként énekelt. Solymossy Elek színésziskolájában tanult. 1898-ban operettet énekelt a Magyar Színházban. 1899-től Debrecenben operákban bariton énekes, 1901-től a buda–temesvári társ. tagja, játszott a Budai Színkörben és 1905-től a Király Színházban, 1908-tól a Népszínház–Vígoperához szerződött tenor szerepekre.

Egy bohém operaénekes emlékezete 2013.09.10. 13:10 caruso

Szabó Lujza

 

 

 

(Bp., 1904–Bp., 1934. nov. 19.): énekesnő (drámai és koloratúrszoprán). A Zak-n Sík József és Unger Ernő növendéke. 1927-től haláláig az Operaház magánénekesnője volt. Rövid, de sikeres pályafutása alatt mintegy 50 szerepet énekelt. Művészetét csodálatos hang, fölényes technikai tudás jellemezte. Külföldi operaszínpadokon – Berlinben és Amszterdamban – is nagy sikerrel vendégszerepelt. F.Sz. Melinda (Erkel F.: Bánk bán); Gilda (Verdi: Rigoletto); Az Éj királynője (Mozart: A varázsfuvola).

Kálmán Oszkár

(Kisszentpéter, 1887. június 19. – Budapest, 1971. november 17.) operaénekes (basszus). Neve a magyar operatörténetben ma már elsősorban mint Bartók első Kékszakállúja él.

Felsőkereskedelmi iskolában éretségizett, tisztviselőként dolgozott, közben magánúton tanult énekelni. Előéneklés után 1913-ban szerződtette az Operaház.

Kisebb szerepek után első jelentős szerepe Sarastro volt (Mozart: A varázsfuvola).

1918. május 24-én volt a nevezetes Bartók-ősbemutató, ami a szerzőnek is teljes megelegédésére szolgált (a közönség viszont értetlenül fogadta az új művet).

Gohar Gasparyan 

vagy 

Goar Gasparian

 ( örmény nyelven : Գոհար Գասպարյան)

 

Az örmény csalogány.

(Leánykori név, Khachatrian). Született   Kairóban (Egyiptom) 1924.december 14, elhunyt Jerevánban (Örményország) 2007. május 16.

Zenei tanulmányait Kairóban végezte.Mint oly sok örmény 1948-ban hazatelepült Jerevánba.1949-től a jereváni Operaház tagja volt. 23 főszerepet énekelt többek között Delibes Lakméját, Verdi Traviata Violettáját, Rossini Sevillai borbélyának Rosináját stb.

Pataky Kálmán (1896-1964) - magyar operaénekes - tenor.

Pataky Kálmán (Alsólendva, 1896. november 14. – Los Angeles, 1964. március 3.) magyar operaénekes (tenor).
Katonai pályára indult, énekelni 23 évesen kezdett.

 

 

1922-ben debütált az operaházban, Mantuai hercegként. Oly hatalmas sikerrel énekelt első évadjaiban, hogy Franz Schalk már 1926-ban a bécsi S.O.-hoz szerződtette. Gyakran vendégszerepelt az OH-ban, s ugyanakkor Európa és Amerika legnagyobb színpadain is fellépett: Párizsban, a Sc.-ban, a C.G.-ben, Stockholmban, igen gyakran a Colónban; 1936-ban Toscanini vezényletével Salzburgban énekelte Florestant, sokszor fellépett Glyndebourne-ben.

Leyla Gencer

 vagy Ayşe Leyla Çeyrekgil ( 1928, október 10-  2008.máj 10)  világhírű török szoprán operaénekesnő volt.

Az operavilágban "La Diva Turca" (a török díva) vagy "La Regina" (a királynő) néven emlegették.
Gencer bel canto szoprán volt, aki az 1950-es évek elejétől az 1980-as évek közepéig Olaszországban élt és nagyrészt ott énekelt.Repertárján több mint 70 szerep volt. Kevés stúdió felvétele van, viszont annál több élőben rögzített szerepet hallhatunk tőle.Legtöbbször Donizetti hősnőket formált meg.

 

Fritz Wunderlich (Kusel, 1930. szeptember 26. – Heidelberg, 1966. szeptember 17.), eredeti nevén Friedrich Karl Otto Wunderlich német lírai tenor énekes.

Anyja hegedűművész, ötéves korában elvesztett apja kórusvezető volt. Nehéz gyermekkora volt, már fiatalon egy pékségben dolgozott. A történet szerint itt kezdett el énekelni, a szomszédok és a járókelők látták meg benne elsőként a tehetséget. Ösztöndíjat szerzett a freiburgi konzervatóriumba, ahol francia kürt és ének tanulmányokat folytatott.

Az arisztokrata tenor: Alfredo Kraus

José Carreras ezt írja önéletrajzi könyvében: „Egyszer Barcelonában egy délutáni partin együtt koktéloztam többek között a kiváló kollégával, Alfredo Kraus-szal. Hét óra tájban Alfredo csendesen elköszönt, én megállítottam: hová ilyen korán? Sajnos, most már mennem kell, egy óra múlva kezdődik az előadásom. Miféle előadás? – kérdeztem. – Ezred lánya, válaszolta ő. Ekkor képedtem el igazán. Más normális tenorista két hétre bezárkózna a Donizetti-darab kilenc magas C-jével egy szobába, ő meg lazán koktélozgat…”

Alfredo Kraus-t méltán hívják a 20.

(Bátorkeszi, 1892. júl. 18.–Bp., 1976. okt. 8.): énekes (tenor). Énektanulmányait Anthes György, az európai hírű Wagner-tenor irányításával végezte. 1920-ban szerződtette az Operaház. 1920–21-ben az Operaház ösztöndíjasa, 1921–1948 között magánénekese, 1943-ban az Operaház örökös tagja lett. A Zak és a bécsi konzervatórium tanára volt. Zeneműfordítói tevékenysége is jelentős, számos operát és több mint 600 dalt ültetett át magyarra.

 

Eggerth Márta

 

Martha Eggerth 1932-ben

 

 Budapest, 1912. április 17. – nemzetközileg ismertebb nevén Marta Eggerth évtizedek óta az Egyesült Államokban élő koloratúrszoprán énekesnő, színésznő. Századik születésnapján, az operett Callasának nevezett világsztár, két bypass műtét után lábfájósan, de teljes szellemi frissességgel üzente a Salzburger Nachrichtenen keresztül Európába: "Engem most is jobban érdekel a ma, mint a múlt."

 

A zene, az éneklés szeretetét családi örökségként kapta.

Hei-Kyung Hong

Hei-Kyung Hong (  1959.július 4, Gangwon , Dél-Korea )  dél-koreai-amerikai  lírai szoprán .

 
Hong a Yea Won Zeneiskolában Szöulban  tanult és ösztöndíjasként 15 éves korában tanulmányait az Egyesült Államokban  a Juilliard School of Music- ban folytatta. Itt szerepelt az amerikai Opera Center számos produkciójában . Részt vett Tito Gobbi , Elisabeth Schwarzkopf , Walter Legge , és Gerard Souzay mesterkurzusain . Később magántanulóként Shirlee Emmons-nál képezte magát.A négy fiatal énekes egyike volt akiket meghívtak Herbert von Karajan opera osztályába az 1983-as Salzburgi Fesztiválon.

Bryn Terfel

 

Eredeti nevén Bryn Terfel Jones  (Pant Glas, Wales, 1965. november 9.) walesi operaénekes (basszbariton).

Tanulmányait 1984-ben kezdte a londoni Guildhall School of Musicban Arthur Reckless és Rudolf Piernay tanítványaként. 1989-ben végzett aranydiplomával. Ezt követően Wales képviselője volt a Cardiffban megrendezett BBC Singer of the World versenyen, amelynek lied-díját megnyerte.

Operai debütjére 1990-ben került sor a Walesi Nemzeti Operaházban, Guglielmo szerepében Mozart Così fan tutte című operájában valamint Figaróként a Figaro házasságában.

Astrid Varnay

 

 
Eredeti neve:Ibolyka Astrid Maria Varnay (Stockholm, 1918.április 25. - München, 2004.szeptember 04.) drámai szoprán majd mezzoszoprán.
Édesapja Várnay Alexander spinto tenor édesanyja Jávor (Junghans) Mária koloratúrszoprán.Minkét szülő Magyarországon született, az I.Világháború idején Svédországban éltek és szerepeltek.Az Astrid nevet a svéd hercegnő tiszteletére adták kislányuknak.A kis Astrid a világ operaházainak színfalai mögött cseperedett, külön "bérelt" helye volt a fiatal Kirsten Flagstad öltözőjében.

Basilides Mária (Jolsva, 1886. november 11. – Budapest, 1946. szeptember 26.)

 

 

 

 

Basilides Mária Jolsván született 1886. november 11-én.
Szülővárosában, Jolsván (ma Jelsava, Szlovákia) kislányként lépett először színpadra, egy vándortársulat megbetegedett énekesnőjét helyettesítette. A tomboló sikeren felbuzdulva ekkor döntötte el, hogy operaénekes lesz.
Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte 1905–1911 között Sík József tanítványaként.

Rita Gorr

 

 
Belgium,1926.II.18 - Spanyolország,2012.I.22., belga mezzo-szoprán.
A Gent közeli Zelzateben született Marguerite Geirnaert néven.Iskolái befejeztével ápolónőként dolgozott annál a családnál aki felfedezte tehetségét és fizette az első énekleckéket.Később Gentben és Brüsszelben folytatta énektanulmányait.1946-ban Verviers-ben énekversenyt nyert és ugyanebben az évben debütált Antwerpenben a Walkür Fricka szerepében.Gazdag tónusú énekhangja remek színészi képességgel párosult.A strasbourgi opera tagja volt 1949 és 1952 között.1952-ben Lausenne-ban újból énekversenyt nyert, majd március 6-án a párizsi Opéra Comique-ban Massenet Werther c.

 

Kincses Veronika

 

(Bp., 1948. szept. 8.– ): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait 1968-tól 1973-ig a Zak-n dr. Sipos Jenő növendékeként végezte, majd 1974-ben a római Santa Cecilia Accademián tanult tovább Gianna Pederzininél.

1973-ban lett az Operaház tagja, ahol Zerlina (Mozart: Don Giovanni) szerepében debütált, és csakhamar a színház vezető lírai szopránja lett, elsősorban Verdi- és Puccini-hősnők megformálásával ért el kiemelkedő sikereket.

A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején főszerepeket alakított a Lamberto Gardelli irányította Verdi-ciklusban, amelyből néhányat Hungaroton felvételen is rögzítettek.

 

Mario Lanza.

 

 

 

 

1921. január 31-én született Philadelphiában Mario Lanza olasz származású amerikai énekes, a múlt század első felének legnagyobb tenorja.

Alfredo Arnold Cocozza olasz bevándorlók gyermekeként látta meg a napvilágot. Anyjának gyönyörű hangja volt és énekesnői karrierről álmodott, de ura kijelentette: férjes asszonynak semmi keresnivalója a színpadon. A zenei tehetséget fiuk örökölte, aki öt évesen már együtt énekelt a családi gramofonon felhangzó Caruso-lemezekkel.

Sánta Jolán
| magánénekesnő | alt

Kalocsán született, 1954-ben. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait Baján végezte. 1977-ben diplomázott a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének-szolfézs szakán. 1979-tól 1983-ig a Zeneakadémia hallgatója volt. 1983-ban diplomázott énekművész-művésztanári szakon, majd 1985-ben operaénekesi diplomát kapott. Már1983-ban a Magyar Állami Operaház ösztöndíjas magánénekese lett. 1985 óta pedig az Operaház tagja.

Joan Sutherland 1975-ben

(Sydney, 1926. november 7. – Les Avants, 2010. október 10.) ausztrál operaénekes, a bel canto operák szoprán szerepeinek egyik legkiemelkedőbb huszadik századi előadója.
Skót szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Igen későn, csak tizenkilenc éves korában kezdett el énekelni és zongorázni tanulni, eleinte édesanyja irányítása alatt. Felső fokú zenei tanulmányait később a londoni Royal Collage of Music magánének szakán végezte

Martti Talvela

(Hiitola, Finnország, 1935. február 4. – Juva, Finnország, 1989. július 22.) finn operaénekes, basszus.
A mai Karéliai Köztársaság területén született, majd Lahtiban és Stockholmban tanult.
Helsinkiben, 1960-ban debütált az opera színpadán, Sparafucile szerepében, a Rigolettóban. 203 cm-es magasságával évszázadának legmagasabb énekese volt. Fiatalkorában ökölvívással is foglalkozott, ez alakította ki benne a legnagyobb szerepekhez szükséges állóképességet.

Sudlik Mária

(Bp., 1942. máj. 25.–Bp. 2015.aug.22. ): énekesnő (szoprán). Énektanulmányait a bp.-i Bartók Béla Zeneművészeti szakközépiskolában Feleki Rezső, majd 1961–1964 között a Zak-n dr. Sipos Jenő irányításával végezte.

1967-től az Operaház magánénekesnője. Monteverdi: Poppea megkoronázása c. művének címszerepében mutatkozott be.

Repertoárja rendkívül széles, szinte az egész operairodalmat felöleli.

Valamennyi szerepmegformálását nagyfokú művészi elmélyültség jellemzi.

 

Airizer Csaba

 

(Kolozsvár, 1943. aug. 23.– ): énekes (basszus).

Pályafutását 1962-ben a kolozsvári Állami Magyar Operában kezdte, ahol a karkötelezettség mellett kisebb szólószerepeket is énekelt.

Énektanulmányait 1967–1972 között végezte Bukarestben a Ciprian Porumbescu Zeneakadémia operatanszakán.

A kolozsvári Román Operában Fülöp király szerepében (Verdi: Don Carlos) debütált.

1972. aug.-tól húsz éven át a temesvári Román Opera magánénekese volt.

Szőnyi Olga

(Bp., 1933. júl. 2.– 2013. január 22.): énekesnő (mezzoszoprán).

Tanulmányait a Zak-n dr. Sipos Jenő és Varga Pál vezetésével folytatta.

1952-ben szerződött az Operaházhoz, ahol 1954-ben mutatkozott be Verdi Don Carlosának Eboli szerepében.

1956–1979 között az Operaház magánénekese.

1962–65-ben a kölni Opera, 1979-től a bécsi Staatsoper állandó vendégművésze.

Különösen a romantikus és a 20. sz.-i operák hősnőit formálja meg sikerrel.

Rozsos István

(Bp., 1944. júl. 6.– ): énekes (tenor).

1963–1969 között végezte tanulmányait a Zak-n Révhegyi Ferencné irányításával.

Tanulmányai befejeztével az Operaház szerződtette, ahol 1967-ben – még főiskolásként – debütált R. Strauss: Ariadne Naxosban c. operájának Scaramucciojaként.

1984–86-ban a németországi Osnabrück vendégénekese volt.

Számos Haydn-opera hanglemezfelvételének közreműködője.

Sokoldalú színészi játéka, zenei-technikai felkészültsége révén a társulat egyik legkiemelkedőbb karaktertenorja.

Szirmay Márta

 

 

(Kaposvár, 1939. okt. 9.– ): énekesnő (alt).

1963-ban szerződött az Operaházba, ahol Szokolay Sándor Vérnászának Anya szerepében debütált 1964-ben. Hamarosan a színház vezető énekesnőinek egyike lett.

Legnagyobb sikerei közé tartozott Rossini Hamupipőke c. operájának 1965-ös premierje, amelyben mint címszereplő kiválóan kamatoztatta kivételes szépségű alt hangját.

Sokoldalú, temperamentumos énekesnő, akinek színészi játéka főként a drámai hősnők alakításában érvényesült, de karakterszerepeket is sikeresen formált meg.

Kálmándi Mihály

 

(Bihar, 1959. december 21.)operaénekes (bariton).

Gyermekkorában zongorázni és gitározni tanult. 17 évesen kezdett el tanulni Aradon, Rudolf Eduárdnál. A tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán végezte 1985-ben.

Részt vett Pavel Lisizian mesterkurzusain Weimarban.

1981 és 1987 között a kolozsvári opera énekese volt.

A Magyar Állami Operaház 1988-ban szerződtette.

Budapesten rövid ideig Adorján Ilona és Sipos Jenő tanítványa volt.

Shirley Verrett

 

(New Orleans, 1931. május 31. - Ann Arbor, 2010. november  05.) afro-amerikai mezzoszoprán-szoprán énekesnő.

1957-ben debütált Benjamin Britten Lukrécia meggyalázása c. művében.

A '60-as évektől kezdődött nemzetközi karrierje a New York-i Metroplitain-től a milánói Scalaig a világ számos Operaházában fellépett.

A mezzo szerepek mellett az 1970-es évek elejétől szoprán szerepeket is énekelt.

A Metropolitainben utolsó fellépése 1988-ban volt.

Lukács Gyöngyi

 

(Győr, 1967. ápr. 24.– ): énekesnő (szoprán).

Zenei tanulmányait a győri Zeneművészeti Szakközépiskolában, 1985–1990 között a moszkvai Csajkovszkij Főiskolán végezte el, Jevgenyij Nyesztyerenko felfedezettjeként.

Húszévesen, még akadémiai hallgatóként debütált a Magyar Állami Operaházban, ahol Verdi A trubadúr című operájának Leonóráját alakította.

A világ számos nagy operaházában vendégszerepelt, többek közt a milánói Scalában, San Franciscoban, Hamburgban, a londoni Covent Garden-ben, Münchenben, a berlini Deutsche Oper-ben, Torontóban, Tokióban, a moszkvai Bolsojban és Zürichben..

Kiss B. Atilla

 

 

 (Bánffyhunyad, 1963. január 28.)  operaénekes (tenor).
Az erdélyi származású Liszt-díjas tenor, Kiss B. Atilla a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia ének, és opera szakán szerzett diplomát.

Tanárai Kriza Ágnes, Alexandru Fărcaş és Gheorghe Roşu voltak.

Két évig a Conservatoire de musique de ville de Luxembourg ösztöndíjasaként Ionel Panteánál tanult ének- és operaművészetet.

A prágai Mozart akadémián Eva Blahova, Kerstin Meyer és Ionel Pantea tanítványa volt.

László Magda

 

(Marosvásárhely,1919–2002 ): énekesnő (szoprán).

A Liszt Ferenc Zeneakadémián diplomázott, 1943-ban mutatkozott be az Operaházban Amelia Grimaldi (Verdi: Simone Boccanegra) szerepében.

1946-ban  Olaszországban telepedett le.

Elsősorban régi operák felújításaiban és kortárs, modern művekben vált ismertté.

Dallapiccola A fogoly c. (1949–1950) operájának ősbemutatóján ő alakította az Anya szerepét és ő volt az első Cressida William T.

Dene József

(Bp., 1938– ): énekes (basszbariton).

A Zak ének szakát Révhegyi Ferencné vezetésével végezte.

1962–70-ben az Operaház, 1970 óta a zürichi opera magánénekese.

1973-ban Bayreuthban is szerepelt.

Fontosabb szerepei: Várnagy (Muszorgszkij: Borisz Godunov); Figaro (Mozart: Figaro házassága); Leporello (Mozart: Don Giovanni); Papageno (Mozart: A varázsfuvola); Dandini (Rossini: Hamupipőke).

 

 

 

*  

 

 

 

 

 

Rohonyi Anikó

 

 

 

 

 

 

(Bp., 1944. nov. 16.– ): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait 1972-ben fejezte be Kutrucz Éva növendékeként a Zak-n, és ekkor szerződött az Operaházba, ahol Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájának Szilágyi Erzsébet szerepében debütált.

1990-ben Liszt Ferenc-díjat kapott.

Fontosabb szerepei: Tosca, Turandot (Puccini); Aida (Verdi); Elza (Wagner: Lohengrin); Vénusz (Wagner: Tannhäuser); Clara (Gershwin: Porgy és Bess)

Gyimesi Kálmán

 

(Csenger, 1933. máj. 13.– ): énekes (bariton).

1957–62-ben a Zak ének- és operaszakán tanult Lendvay Andornál, majd 1962-ben Gina Cignanál Olaszországban. 

1962 óta a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese.

Széles körű repertoárja egyaránt felöleli a klasszikus-romantikus és modern operák főszerepeit.

Sikerrel vendégszerepelt Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Olaszországban és a szomszédos országokban.

Liszt Ferenc-díjas (1969), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas (1989), érdemes művész (1982).

Déryné Széppataki Róza; Schenbach-Schekenbach

 

(Jászberény, 1793. dec. 24.–Miskolc, 1872. szept. 29.): énekes-színésznő, drámafordító.

1810-ben Pesten lett színésznő.

Első szerepe a Hamlet udvarhölgye.

1813-ban feleségül ment Déry István színészhez.

1815–1847 között mint vándorszínész az egész országot bejárta.

Hosszabb ideig játszott Miskolcon (1815–1819), Kolozsvárott (1823–1827), Kassán (1828–1837).

1822-ben sikerrel vendégszerepelt a pesti német színházban.

Ernster Dezső

 

(Pécs, 1898. nov. 23.–Zürich, 1981. febr. 16.): énekes (basszus).

1923-ban Plauenben debütált a Tannhäuser (Wagner) Őrgróf szerepében.

Wuppertalban, Duisburgban és Düsseldorfban énekelt, majd a berlini operaház ünnepelt művésze lett.

1933-tól Grazban lépett fel.

Néhány évig Bp.-en élt.

1946–1959 között a New York-i Metropolitan német repertoárjának vezető basszistája, 1959–1966 között a düsseldorfi és a zürichi operaház tagja volt.

Sümegi Eszter

 

 

 (Mohács, 1965. április 10.)  operaénekesnő (szoprán).
1993-ban szerezte meg operaénekesi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol Ónody Márta növendéke volt. Ugyanabban az évben Philadelphiában megnyerte a Pavarotti Énekverseny első díját.

Diplomája megszerzése után tovább tanult Rózsa Vera és Geszty Sylvia mesterkurzusain.

1993 óta a Magyar Állami Operaház magánénekesnője, Puccini Bohéméletének Mimijeként debütált.

Fekete Attila

 

1973-ban született Budapesten, tenor.

2000-ben végzett a budapesti Zeneakadémián.

1998-ban még főiskolásként debütált az Operaházban, ahol a Bohéméletben Parpignol, a Salome-ban az I. zsidó szerepét énekelte.

Volt már Gounod Rómeója, és Faustja, Bellini Normájában Pollione, Az álarcosbál Riccardója, a Rigoletto Hercege, az Otellóban Cassio, Dohnányi Ernő A vajda tornya című operájában Tarján, Petrovics Emil C'est la guerre-jének Szökevénye, és Erkel Hunyadi Lászlója.

Dunszt Mária

(Bp., 1936. okt. 10.– 1994.VIII.26.): énekesnő (szoprán).

A Zak-n dr. Molnár Imre és Maleczky Oszkár növendéke volt.

1962-ben debütált az Operaházban, Melindaként. 

A drámai és a jugendlich-dramatisch szoprán szerepkörben hamar kiugró sikereket aratott. Repertoárja Margittól és a Sába Sulamithjától Trubadúr-Leonóráig, Elzáig és a Jenufa Templomos asszonyáig terjed.

Sok külföldi vendégjátékon vett részt, 1965-67 a gelsenkircheni opera állandó vendége volt.

 

 

Koréh Endre

 

(Sepsiszentgyörgy, 1906. ápr. 13.–Bécs, 1960. szept. 20.): énekes (basszus).

Tanulmányait a Zak-n végezte.

Első sikereit az Operaházban 1930-ban aratta, Sparafucileként (Verdi: Rigoletto) és Hundingként (Wagner: A walkűr).

1930–31-ben az Operaház ösztöndíjasa, 1931–1948 között magánénekese volt.

1946-tól a bécsi opera tagja lett, 1952–53-ban a New York-i Metropolitanban is fellépett Ochs báróként (R. Strauss: A rózsalovag)

Raskó Magda

 

 

 

 

 

 

 

(Bp., 1919. máj. 29.–Bp., 1992. márc. 16.): énekesnő (szoprán).

1937-től kezdett éneket tanulni a Nemzeti Zenedében dr. László Géza és Marschalkó Rózsi tanítványaként.

1945-ben lett az Operaház tagja, ahol 25 évig volt a színház magánénekesnője.

Fontosabb szerepei: Gilda (Verdi: Rigoletto); Annuska (Verdi: Falstaff); Margit (Gounod: Faust); Sophie (R. Strauss: A Rózsalovag).

*

 

Ney Dávid

 

 

 

 

 (Várpalota, 1842. febr. 12.–Bp., 1905. aug. 31.): énekes (basszbariton).

Énektanulmányait Lombardiában folytatta, ahol frontszolgálatot teljesített. Leszerelése után Bécsben a Carltheater énekese lett.

Pályafutása kezdetén Győrött népszínművekben lépett fel.

1874-ben Richter János szerződtette a Nemzeti Színházhoz, ahol az Operaház megnyitásáig karkötelezettséges magánénekesként működött.

1884-től haláláig az Operaház tagja maradt.

Pitti Katalin

(Szentes, 1951. dec. 7.– ): énekesnő (szoprán). A Zak-n végzett énektanulmányait követően 1977-ben lett az Operaház magánénekese. Széles repertoárja szinte a teljes olasz lírai szoprán szerepkört felöleli. Képzett technikájú, sokoldalú művésznő. Alakításaiból többnyire bensőségesség, szelíd melankólia sugárzik. Hangverseny- és oratórium-énekesnőként, valamint operettek főszerepeiben egyaránt rendszeresen fellép a nemzetközi színpadokon.

Fülöp Attila

(Szombathely, 1942. júl. 2.– ): énekes (tenor). Eredeti foglalkozása elektromérnök volt. Énektanulmányait 1965–1971 között magánúton, dr. Sipos Jenő, Berlinben pedig Dagmar Lange Freiwald irányításával végezte. 1968–72-ig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál dolgozott hangmérnökként. 1971–1972 között ösztöndíjas magánénekes, 1972-től az Operaház magánénekese, lírai és karaktertenor szerepkörben. 1971-ben III. díjat nyert a Magyar Rádió dalversenyén, majd a következő évben a genfi énekversenyen.

Lucia Popp

(Záhorská Ves /Magyarfalu/ 1939.nov.12. - München, 1993.nov.16.), szlovák - osztrák szoprán énekesnő.
(Származását tekintve igazi "nemzetközi" szlovák,magyar,morva és román felmenőkkel).
A pozsonyi Akadémia dráma tagozatán kezdett , majd ezzel egyidőben énekelni tanult.Eredtileg mezzoszoprán hangját oly mértékben sikerült magasabb hangterjedelembe fejleszteni, hogy A varázsfuvola Éj Királynőjének lányaként (Pamina) lépett először színpadra Pozsonyban(1963.

Szilvássy Margit

(Beszterce, 1910. okt. 16–Bp., 1988. febr. 7.): énekesnő (szoprán, mezzoszoprán). Tanulmányait a Zak-n végezte. 1934-ben debütált az Operaházban Mártaként (D’Albert: A hegyek alján). 1934–36-ban az Operaház ösztöndíjasa, 1936–1968 között magánénekesnője volt. Sikerrel vendégszerepelt Európa több országában. F.Sz. Tosca (Puccini); Musette (Puccini: Bohémélet); Carmen (Bizet); Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület); Nedda (Leoncavallo: Bajazzók).

Nagypál László

(Kiskunhalas, 1915. március 27. – Budapest, 1981. augusztus 8.) magyar énekes (tenor, majd bariton)
Tanulmányait a Zeneakadémián végezte Molnár Imre növendékeként 1933-1939 között. 1939-ben a budapesti Operaház énekese volt. 1959-1961 között Debrecenben énekelt a Csokonai Színháznál. 1964-től váltott, és a tenor szerepek helyett bariton szerepeket énekelt. 1976-82 között a jászberényi Palotási János Zeneiskola énektanára volt. Vendégszerepelt Európa számos operaházában és az Amerikai Egyesült Államokban is.

Kolonits Klára

(Bp., 1973)Énekművész, szoprán. Tanulmányait magánúton, Schultz Katalin irányításával kezdte. 1995-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző intézetének magánének szakán, tanára Forrai Zsuzsa volt. Később Ionel Pantea és Anne Reynolds irányításával képezte tovább magát. 1995-97-ben a Debreceni Csokonai Színház, 1997-98-ben (vendégként) a Szegedi Nemzeti, ill. a Szolnoki Szigligeti Színház, majd 1998-2001-ig a Budapesti Operett Színház tagja volt.

Clementis Tamás

(Budapest, 1962. május 13.), operaénekes (basszbariton).Énektanulmányait 1983–1988 között a Zeneakadémián végezte. 1987-ben került a Magyar Állami Operaházhoz, először ösztöndíjasként, majd 1989-től magánénekesként. Több külföldi énekverseny – Belvedere énekverseny, Bécs – és ösztöndíj nyertese. Adottságainak köszönhetően repertoárján szerepelnek Mozart, az olasz bel canto valamint Verdi hősei. A Don Giovanni Leporellójaként 1994-ben debütált Sevillában, Figaró szerepét pedig Bécsben énekelte először.

Németh Judit

(Miskolc, 1963. máj. 11.– ): énekesnő (mezzoszoprán). Énektanulmányait 1981-től 1988-ig végezte a Zak-n. Pályafutását oratóriumok közreműködőjeként kezdte. 1990-ben lett az Operaház tagja. F.Sz. Annius (Mozart: Titus kegyelme); 2 dáma (Mozart: A varázsfuvola); Margaret (Berg: Wozzeck).
A miskolci Konzervatórium növendéke volt, majd a budapesti Zeneakadémián szerzett énekmûvész-tanári, majd operaénekesi diplomát, tanára Kutrucz Éva volt. Késõbbi mesterei Adorján Ilona és Polgár László.

Bándi János

 

 

(Bp., 1953. aug. 8.– ): énekes (tenor).
Bándi János 1981-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Révhegyi Ferencné tanítványaként, korábban Hoor-Tempis Erzsébetnél és Récsey Elzánál tanult énekelni. Már főiskolás korában, a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasaként fellépett kisebb szerepekben az Ybl-palotában, ahol 1981-ben Rossini: Hamupipőke c. operájának Ramiro hercegeként aratta első nagy sikerét
1981-ben szerződtette az Operaház, amelynek 1987-ig volt tagja, azóta szabadúszó.

László Margit

(Kolozsvár, 1931. márc. 17.– ): énekesnő (szoprán). Kezdetben zongorázni tanult a kolozsvári Állami Konzervatóriumban. 1951-től 1953-ig magánúton folytatta énektanulmányait Koranek Jánosné, majd dr. Sipos Jenő irányításával. 1953-ban Gilda (Verdi: Rigoletto) szerepében debütált az Operaházban. 1953–1986 között az Operaház magánénekese, lírai szoprán szerepkörben. Legemlékezetesebb fellépései Mozart operáihoz fűződnek, három évtizeden át a társ.

Bede Fazekas Csaba

 

(Sellye, 1933. dec. 25.– ); énekes, színész (bariton).

1961-ben végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének szakán, majd 1963–65-ben Ascher Oszkár színész-tanfolyamára járt.

1963-tól 1968-ig az Állami Déryné, 1968–74-ben a győri Kisfaludy Színház színésze, majd egy évig Debrecenben, azután 1975-től ismét Győrben magánénekes.

Érdemes művész (1988).

Számos olasz opera és kortárs magyar mű, musicalek, operettek bariton szerepeinek kiváló tolmácsolója.

Csengery Adrienne

 

 
(Amberg, Németország, 1946. jan. 3.– ): énekesnő (szoprán). Tanulmányait 1965-től 1970-ig Kutrucz Éva irányításával végezte a Zak-n. 1969-ben Fanchette (Mozart: Figaro házassága) szerepében debütált az Operaházban, amelynek 1970-ben lett magánénekese. Közben 1974–77-ben a müncheni opera tagja is volt. 1973-ban I. díjat nyert Hertogenboschban, 1974-ben elnyerte a párizsi Gabriel Fauré Énekverseny operakategóriájának nagydíját. Vendégszerepelt Európa csaknem minden jelentős operaszínpadán (Glyndebourne, London, Milánó).

Albert  Miklós

(Bp., 1939. nov. 23.– ): énekes (tenor). 1961–64-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Feleki Rezső növendéke volt. 1965–68-ban a debreceni Csokonai Színház, 1968–1976 között az Operaház, 1976-tól a Pécsi Nemzeti, majd ismét a debreceni Csokonai Színház magánénekese. Nagy sikerrel alakítja a Verdi-operák tenor főszerepeit. F.Sz. Turiddu (Mascagni: Parasztbecsület); Bánk (Erkel F.: Bánk bán); Lohengrin (Wagner).

 

 

Mészöly Katalin; Pergely

(Bp., 1949. febr. 6.– ): énekesnő (mezzoszoprán). Tanulmányait magánúton, dr. Sipos Jenő irányításával végezte, majd a salzburgi Mozarteumban folytatta. Pályafutását az Operaház énekkarában kezdte, majd 1967-ben Lolaként (Mascagni: Parasztbecsület) mutatkozott be. 1968–1976 között a Pécsi Nemzeti, 1976–77-ben a debreceni Csokonai Színház, 1977-től az Operaház magánénekese a drámai alt-mezzo szerepkörben. Vendégszerepelt Európa számos operaszínpadán.

Kelen Péter

(Bp., 1950. júl. 27.– ): énekes (tenor). 1972-ben lett az Operaház ösztöndíjas magánénekese, majd 1973-tól magánénekese. Lírai-hőstenor szerepekben rendszeresen fellép Nyugat-Európa operaszínpadain. Többször vendégszerepelt a milánói Scalában, valamint a bécsi Staatsoperben. Oratóriuménekesként is elismert. 1981-ben érdemes, 1989-ben kiváló művész c. tüntették ki. F.Sz. Edgar (Donizetti: Lammermoori Lucia); Don José (Bizet: Carmen); Don Carlos (Verdi); Alfréd (Verdi: Traviata); Lenszkij (Csajkovszkij: Anyegin); Faust (Gounod).

Déry Gabriella

(Budafok, 1933. okt. 12.– ): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait 1953–1958-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte.

1955-től 1958-ig az Operaház énekkarának tagja, majd 1958-tól magánénekesnője.

Szilágyi Erzsébetként (Erkel Ferenc: Hunyadi László) debütált.

Pályája kezdetén főként koloratúrszerepeket énekelt, de hamarosan áttért a drámai szoprán szerepkörre, és Takács Paula örökébe lépve az Operaház vezető drámai szopránja lett.

Gulyás Dénes

(Bp., 1954. márc. 31.– ): énekes (tenor). 1973–78-ban a Zak-n tanult Kutrucz Évánál és dr. Sípos Jenőnél. 1978-tól az Operaház ösztöndíjasa, 1979-től magánénekes. Rinuccio (Puccini: Gianni Schicchi) szerepében mutatkozott be. 1981-ben debütált a Carnegie Hallban, majd a nagy amerikai operaházakban, Houstonban, Dallasban, San Franciscóban. 1982-ben négy évre szerződtette a New York-i Metropolitan, ahol az olasz énekes szerepében mutatkozott be R. Strauss A Rózsalovag c.

Komlósi Ildikó

(Békésszentandrás, 1959. márc. 22.– ): énekesnő (mezzoszoprán). Diplomáját 1984-ben szerezte a Zak-n Ónodi Mária növendékeként, majd Londonban, Rózsa Veránál képezte tovább magát. Ugyanebben az évben szerződtette az Operaház. Több nemzetközi énekverseny: Karlovy-Vary (1982), Hertogenbosch (1982) – Pavarotti-énekverseny – díjazottja. Nemzetközi operafesztiválok állandó meghívottja.1986-ban a Pavarotti énekverseny győzteseként debütált Verdi Requiem-jében Pavarotti mellett, Lorin Maazel vezényletével.

Mukk József

 

 

 

(Gödöllő, 1962. febr. 23.– ): énekes (tenor).

Zenei alaptanulmányait Aszódon, a zenei általános iskolában végezte. Kilenc évesen kezdte hangszeres tanulmányait az aszódi zeneiskolában, cselló szakon.

1978-ban felvételt nyert a Szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol felfigyeltek rendkívüli énekhangjára, így a középiskolát két tanszakon végezte: cselló és magánének szakon.

A szakmai érettségit követően elvégezte a ZTI Tanárképző Főiskola magánének tanári szakát.

Csavlek Etelka

(Bp., 1947. máj. 29.– ): énekesnő (szoprán). Diplomáját 1970-ben szerezte az Iparművészeti Főiskolán, kerámia szakon. Énektanulmányait magánúton, Pauk Anna irányításával folytatta. 1983-tól az Operaház magánénekese. 1988-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. Közreműködött több m. mű ősbemutatóján. Oratóriuménekesként is elismert. F.Sz. Grófnő (Mozart: Figaro házassága); Giselda (Verdi: A lombardok); Anna (Donizetti: Anna Bolena); Erzsébet (Wagner: Tannhäuser); Melinda (Erkel F.: Bánk bán); Rosalinda (ifj.

 

Szüle Tamás

 

 

(Miskolc, 1952. okt. 17.– ): énekes (basszus).

Zenei tanulmányai Miskolcon kezdte. Az általános iskolában csellózni tanult, majd zeneiskolában éneket.

Középiskolai tanulmányainak befejezése után az egri Tanárképző Főiskolán tanult tovább matematika-fizika szakon, de még a diploma megszerzése előtt, 1974-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyetemi Tagozatára. Mestere Kutrucz Éva volt.

1979-ben szerzett operaénekesi és énektanári diplomát 1979-től az Operaház szerződtette.

Báthy Anna; (Stampf Anette)

 

 

(Beregszász, 1901. jún. 13.–Bp., 1962. máj. 14.): énekesnő (szoprán).

Énektanulmányait a Zak-n végezte Maleczky Bianka növendékeként.

1928 jan.-jában mutatkozott be a Városi Színházban Erzsébet szerepében (Wagner: Tannhäuser).

1930–1959 között az Operaház magánénekesnője, számos nagysikerű külföldi turnén vett részt. Bécsben és Salzburgban világhírű karmesterek – Bruno Walter, Wilhelm Furtwängler, Arturo Toscanini – vezényletével lépett fel.

Szecsődi Irén (Sitzwohl)

 

 

 

(Bp., 1917. jún. 6.–2001.jún.20. ): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait 1941–47-ben a Zak-n végezte dr. Molnár Imre irányításával.

1947-ben szerződött az Operaházhoz, amelynek 25 éven keresztül egyik legsokoldalúbb művésznője volt.

1948-ban mutatkozott be Mozart A varázsfuvola Első hölgyeként.

Pályafutása során az operairodalom szinte valamennyi fontos szerepét elénekelte hatalmas sikerrel. Egyéniségének bája, hangjának nemes csengése magasfokú stíluskészséggel és szerepmegformálással párosult.

Csurja Tamás

(Bp., 1959. ápr. 18.–1989. ápr.): énekes (bariton). Diplomáját 1985-ben szerezte a Zak-n. 1984-től 1989-ig, tragikus haláláig az Operaház magánénekese volt. Széles repertoárja a klasszikus olasz baritonszerepektől a kortárs m. operákig ívelt. Emlékezetes alakítást nyújtott Mozart Don Giovanni c. operájának címszerepében Alekszej Ljubimov rendezésében. F.Sz. Figaro (Rossini: A szevillai borbély); Bagó (Kacsoh P.: János vitéz); Fotin (Szokolay S.: Ecce Homo).

Kukely Júlia

 

(Sámsonháza, 1953. szept. 11.– ): énekesnő (szoprán).

Diplomáját 1978-ban szerezte a Zak-n Sziklay Erika osztályában. Ugyanebben az évben lett az Operaház magánénekese.

Nemzetközi énekversenyek díjazottja.Kiemelkedő sikerrel szerepelt az 1975-ös Dvorák Énekversenyen valamint az 1981-es, philadelphiai Pavarotti Énekversenyen is.

Számos koncertpódiumon és operaszínpadon aratott sikert Európában valamint a tengerentúlon.

Többek között Párizs, Frankfurt, Bregenz, Athén, Berlin, Prága és Helsinki közönsége ünnepelte őt.

 

Gárday Gábor; Grundtner

 

 

 

(Bp., 1946. máj. 31.– ): színész, énekes (bariton).

1967 és 1970 között dr. Sípos Jenő tanítványa a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán.

1977-ben szerez diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskola operett-musical szakán.

1983-ban megkapja Battista Ferrari római ösztöndíját.

1970 és 1977 között a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja, majd 1990-ig a Fővárosi Operettszínház szólistája.

1990-től az Operaház magánénekese.

Sándor Judit

(Bp., 1923. okt. 10.–Bp.,2009.okt.23. ): énekesnő (szoprán).

A Fodor Zeneiskolában Gervay Erzsébet, a Zak-n 1941–1948 között Durigo Ilona, Molnár Imre, Walter Margit tanította énekelni.

1949-ben Cherubinoként (Mozart: Figaro házassága) debütált.

1948-ban szerződtette az Operaház, amelynek 1978-ig volt tagja.

Szoprán és mezzoszoprán szerepkörben egyaránt számos emlékezetes alakítást nyújtott.

Mozart-szerepei közül Donna Elvira (Mozart: Don Giovanni) és Dorabella (Mozart: Così fan tutte) szerepében pályafutása csúcsára érkezett.

Rösler Endre

(Bp., 1904. nov. 27.–Bp., 1963. dec. 12.): énekes (tenor).

Énektanulmányait magánúton végezte, később Olaszországban de Lucia és E. Garbin növendéke volt.

Az Operaházban 1927-ben debütált Alfrédként (Verdi: Traviata). 1927–1963 között az Operaház magánénekese volt.

Nagy sikerrel szerepelt Salzburgban Toscanini vezényletével, 1935-ben a Milánói Scalában De Sabata vezényletével, 1939-ben és Firenzében 1937-ben, 1939-ben, 1943-ban.

Pályafutása során több mint 80 szerepet énekelt, elsősorban Mozart operáiban nyújtott kimagasló alakításokat.

Csák József; Szimcsák

(Kisvárda, 1944. dec. 11.– ): énekes (tenor). A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát majd ott lett tanársegéd. Jelenleg egyetemi docens, rajzolást, festést és építészeti tervezést tanít. 1980-ban építészet elméletből doktori címet szerezett. Tanári munkája mellett aktívan fest, több önálló és csoportos kiállításon vett már részt. Képei a világ sok országában fellelhetők
. Énektanulmányait Hoór-Tempis Erzsébetnél és Neményi Lilinél folytatta.1985-ben Neményi Lili ösztönzésére próbát énekelt az Operaház igazgatójánál., s azonnal leszerződtették.

Kincses Veronika

(Bp., 1948. szept. 8.– ): énekesnő (szoprán). Tanulmányait 1968-tól 1973-ig a Zak-n dr. Sipos Jenő növendékeként végezte, majd 1974-ben a római Santa Cecilia Accademián tanult tovább Gianna Pederzininél. 1973-ban lett az Operaház tagja, ahol Zerlina (Mozart: Don Giovanni) szerepében debütált, és csakhamar a színház vezető lírai szopránja lett, elsősorban Verdi- és Puccini-hősnők megformálásával ért el kiemelkedő sikereket. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején főszerepeket alakított a Lamberto Gardelli irányította Verdi-ciklusban, amelyből néhányat Hungaroton felvételen is rögzítettek.

Lamberto Gardelli

 

 

(Velence, 1915. nov. 8.–1998.júl.17.München ): olasz karmester.

Pesaróban, majd Rómában folytatott zongora és zeneszerzés tanulmányokat.

1944-ben debütált karmesterként a római Teatro Royale-ban Verdi Traviata c. operájával.

1946–1955 között a stockholmi Royal Opera, 1955–61-ben a dán rádió első karmestere.

Ez idő alatt a berlini Staatsoper, a New York-i Metropolitan és a londoni Covent Garden vendégkarmestere.

1961-től az Operaház rendszeres vendége.

Sass Sylvia

(Bp., 1951. júl. 12.– ): énekesnő (szoprán).

Zenész családba született, édesanyja Várady Sarolta operaénekes - zenepedagógus, édesapja Sass József (orgona,zongora) a legendás budapesti József Attila Gimnázium tanára volt.

(Abban a szerencsében részesültem, hogy Sass Sylviát egy iskolai koncerten hallhattam először -12 éves volt- a közönség ámulattal hallgatta a SantaLucia-t varázslatos hangon énekelő kislányt, akit zongorán az édesapja kísért.K.V.)
 Tanulmányait 1970–72-ben végezte a Zak-n Révhegyi Ferencné irányításával.

Berdál Valéria

 

(Kőszeg, 1933. júl. 4.– Szeged, 2003.): énekesnő (szoprán). Tanulmányait 1950–1955 között végezte a Zak-n dr. Jászó Györgyné, Luigi Renzi és Hoór-Tempis Erzsébet irányításával. 1955-ben Antónia (Offenbach: Hoffmann meséi) szerepében debütált. 1955-től 1980-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. Szellemes játékkészségével, üde, csengő, kiválóan képzett hangjával elsősorban a szubrett-koloratúr szerepekben aratott emlékezetes sikereket.

Ötvös Csaba

(Bp., 1943. febr. 6.– ): énekes (bariton). Diplomáját 1970-ben szerezte a Zak-n. Ugyanettől az évtől az Operaház magánénekese. Elsősorban az olasz és francia repertoár baritonszerepeit énekli Monteverditől Gounod-ig, de közreműködője volt számos kortárs m. opera ősbemutatójának is. F.Sz. Figaro (Rossini: A szevillai borbély); Anyegin (Csajkovszkij); Háry János (Kodály Z.).
Díjazott a Karlovy Vary Énekversenyen és a Schumann-versenyen (Zwickau). Vendégszerepelt többek között Németországban, Angliában, Olaszországban, Görögországban, Japánban.

Ötvös Csilla

(Békásmegyer, 1947. júl. 29.– ): énekesnő (szoprán). Énektanulmányait 1968-tól 1974-ig végezte a Zak-n. 1974-től az Operaház magánénekese, ahol elsősorban lírai és koloratúr-szerepek tartoznak a repertoárjához. F.Sz. Ámor (Gluck: Orfeusz és Euridiké); Juliska (Humperdinck: Jancsi és Juliska).
Pedagógiai munkásságát a Weiner Leó Konzervatóriumban végzi. A Magyar Kultúráért kitüntetés tulajdonosa. Bátyjával, Ötvös Csabával, rendszeresen vendégszerepelnek Európa-szerte.

dr.Palló Imre

(Mátisfalva, 1891. okt. 23.–Bp., 1978. jan. 25.): énekes (bariton). Tanulmányait a Zak-n végezte, Sik József irányításával. 1917-ben mutatkozott be az Operaházban Alfio szerepében (Mascagni: Parasztbecsület). Vendégszerepelt és tanulmányúton vett részt Ausztriában, Németországban, Belgiumban, valamint Mascagni meghívására Olaszországban.Hazatérése után jogi diplomát szerzett.
 1917-től az Operaház magánénekese, 1934-től örökös tagja, 1957–58-ban ig.-ja volt.

Marton Éva

(Bp., 1943. jún. 18.– ): énekesnő (szoprán). Tanulmányait 1968-ban végezte a Zak-n, dr. Sipos Jenő növendékeként. 1968-ban debütált az Operaházban Semaha királynőként (Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas). 1968–1972 között az Operaház vezető jugendlich-dramatisch szopránjaként kezdte pályáját, majd áttért a drámai szoprán szerepekre. Közreműködött Szokolay Sándor Hamlet c. operájának ősbemutatóján. 1972–77-ben a frankfurti Stadtische Bühne, 1977-től a hamburgi operaház magánénekesnője.

Neményi Lili

 

 

(Igló, 1902. nov. 28.–Bp., 1988. júl. 13.): színésznő, énekesnő (szoprán).

Színészcsaládban született. Nevelőapja, Neményi László társulatában kezdte pályáját.

1921–22-ben Szabadka Józsefnél, 1922–1927 között Kolozsvárott, 1927–28-ban Szegeden, 1928–29-ben a Fővárosi Operett és a Magyar Színházban szerepelt.

1929–1931 között Miskolcon, 1931–32-ben Kolozsvárott, 1932–33-ban a Royal Orfeumban, 1933–34-ben ismét Miskolcon lépett színpadra, majd vidéki vendégfellépéseket vállalt.

Kishegyi Árpád

 

(Bp., 1922. nov. 16.–New York, 1978. ápr. 4.): énekes (buffótenor).

1946-ban a Vígoperában debütált Pedrillóként (Mozart: Szöktetés a szerájból).

1947–1978 között az Operaház magánénekese volt.

Kitűnő színészi képessége, muzikalitása, hangjának gazdag színskálája a legkitűnőbb karaktertenorok közé emelte.

Liszt Ferenc-díjas (1965), érdemes művész (1974).

Fontosabb szerepei: Monostatos (Mozart: A varázsfuvola); Francia király (Kacsoh P.: János vitéz); Dávid (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Benoit (Puccini: Bohémélet); Írnok (Muszorgszkij: Hovanscsina); Triquet (Csajkovszkij: Anyegin); Bardolf (Verdi: Falstaff).

Karikó Teréz

(Bp., 1932. márc. 31.– ): énekesnő (szoprán). Énektanulmányait 1956–1960 között végezte a Zak-n Lendvai Andor tanítványaként, majd ösztöndíjjal Olaszországban folytatta Tito Schipa irányításával. 1960-ban Tatjána szerepében (Csajkovszkij: Anyegin) debütált a Szegedi Nemzeti Színház magánénekeseként, ahol elsősorban drámai szoprán szerepekben aratta legnagyobb sikereit. Európa számos országában vendégszerepelt. 1965-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.

Palócz László

(Bp., 1921. ápr. 27.–Bp.,2003.nov.28. ): énekes (bariton). Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte. 1943-tól 1947-ig az Operaház kórusában énekelt. 1947–49-ben a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. Jágó (Verdi: Otello) szerepében debütált. 1949-től 1955-ig a Fővárosi Operettszínház tagja. 1955–1976 között az Operaház magánénekese. Pályafutása során egyaránt énekelte Verdi és Wagner vezető bariton szerepeit. Számos rádiófelvétel készült közreműködésével.

Osváth Júlia

(Rákospalota, 1908. febr. 15.–Bp.1994.aug.20. ): énekesnő (szoprán). Pályája kezdetén Lichtenberg Emil együttesében szerepelt, kezdetben karénekesnőként, később szólistaként. 1929-ben a Palestrina Kórus, 1930-ban a Mátyás-templom szólistája. 1933-ban a Zak-n egy tanév alatt három évfolyamot végzett el, majd magánúton tanult tovább Palotai Árpád növendékeként. Az Operaház 1935-ben szerződtette, Gara Mária (Erkel Ferenc: Hunyadi László) szerepében debütált.

Berczelly István

(Bp., 1938. szept. 9.– ): énekes (basszbariton). Énektanulmányait Feleki Rezső, Jámbor László és Szabó Miklós irányításával folytatta. 1965–1970 között a debreceni Csokonai Színház tagja. 1970-ben szerződött az Operaházba. A német és olasz repertoár csaknem valamennyi jelentős bariton szerepét énekelte. Alakításaiért Liszt Ferenc-díjjal (1987) és Székely Mihály-emlékplakettel (1986) tüntették ki. F.Sz. Don Giovanni (Mozart); René (Verdi: Az álarcosbál); Scarpia (Puccini: Tosca); Jágó (Verdi: Otello); Párma grófja (Farkas F.: Egy úr Velencéből); Wotan (Wagner: A Rajna kincse).

Kalmár Magda

(Bp., 1944. márc. 4.– ): énekesnő (szoprán). Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Balassa Istvánné és Kapitánffy Istvánné tanítványaként végezte. 1967-től az Operaház magánénekese. 1972-ben I. díjat nyert Pozsonyban az UNESCO énekversenyén. Több mű ős-, ill. mo.-i bemutatójának volt főszereplője. Számos hanglemezfelvételt rögzítettek közreműködésével, ezek közül kettő nemzetközi díjat nyert. Hangversenyénekesként is elismert, gyakran fellép operettek főszerepeiben is.

Joviczky József

(Újpest, 1918. márc. 26.–1986. ): énekes (tenor). Énektanulmányait a Zak-n baritonként folytatta 1943-tól 1947-ig Walter Margit és Maleczky Oszkár irányításával. 1948-ban Siegmundként (Wagner: A walkűr) debütált az Operaházban. További sikerei is elsősorban Wagner operáihoz fűződnek. 1947–1970 között volt az Operaház vezető – bizonyos időszakonként egyetlen – Wagner-tenorja. Gyakran vendégszerepelt az egykori szocialista országokban, és oratóriuménekesként is sikeres volt.

Szabó Miklós

(Székesfehérvár, 1909. nov. 27.–Bp.,1999.máj.22. ): énekes (tenor), zenei műfordító. Tanulmányait magánúton, Max Herzberg növendékeként végezte. 1937–38-ban a Városi Színház, 1941–45-ben az Operaház, 1946–48-ban a Vígopera, 1957–1969 között a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. Pályafutása során 68 szerepet énekelt, közöttük számos ősbemutatón és mo.-i bemutatón. Gyakran lépett fel oratórium- és dalesteken, de népdal- és operetténekesként is ismert.

Anday Piroska

(Bp., 1903. dec. 22.–Bécs, 1977. okt. 20.): énekesnő (alt). Tanulmányait a Zak-n végezte, a hegedű tanszakon Hubay Jenő, az ének tanszakon Anthes György, a világhírű tenorista növendéke. 1920-ban a Városi Színházban Bizet: Carmen c. operájában aratott sikert. Még ugyanabban az évben debütált az Operaházban is. 1921-ben Franz Schalk javaslatára szerződtette a bécsi Staatsoper. 1961-ig kisebb megszakításokkal a Staatsoper tagja, de a világ számos operaszínpadán is szerepelt (Berlin–Staatsoper, Párizs–Nagyopera, London–Covent Garden).

Dr. Szedő Miklós

 

 

 

(Bp., 1898. jún. 8.–Bp., 1978. aug. 19.): énekes (tenor).

Orvostanhallgató volt, a mentőknél dolgozott, amikor
felfedezték tehetségét (1921).

Krammer Teréz, Kovács Ferenc és ifj. Ábrányiné növendéke volt, majd Bécsben folytatott énektanulmányokat.

1926–27-ben az Operaház ösztöndíjasa.

Egy évadot énekelt az Operaházban, majd 1939-ig a Városi Színház tagja volt.

Ezután Dél-Amerikába emigrált. Brazíliában, Argentínában és Chilében egy olasz társulattal lépett fel.

Koltay Valéria

(Bp., 1925. jan. 22.–Bp.,1998.jún.03. ): énekesnő (szoprán). Tanulmányait 1941-től 1947-ig Maleczky Oszkár növendékeként végezte a Zak-n. 1947–1977 között az Operaház magánénekese. 1948-ban Otto Klemperer vezényletével debütált Blonde szerepében (Mozart: Szöktetés a szerájból). Három évtizedes pályafutása során a szubrett szerepekben ért el kiemelkedő sikereket, különösen emlékezetes alakításokat nyújtott valamennyi nagy Mozart-operában.

 

Jámbor László

 

 

 

(Mende, 1911. máj. 18.–Bp.,1995.máj.01. ): énekes (bariton).

Tanulmányait magánúton végezte, majd Rómában Manfredo Polvarosi növendéke volt.

1937-ben A varázsfuvola (Mozart) Öreg papjaként debütált az Operaházban, amelynek 1974-ig volt magánénekese, azonban 1979-ig nyugdíjasként rendszeresen fellépett.

Harminc éven át volt az Operaház egyik vezető hősbaritonja, hatalmas repertoárral rendelkező, minden stíluskorszakban otthonos művész.

Czanik Zsófia

(Mezőtelegd, 1920. jan. 13.–1998.okt.01. ): énekesnő (drámai szoprán).

1933–1947 között a Zak-n Jászó György tanítványa.

1947–51-ben az Operaház ösztöndíjasa, Aurélia szerepében debütált (Verdi: Az álarcosbál).

1951–1969 között az Operaház magánénekesnője.

Nagy sikerrel szerepelt Borogyin, Beethoven, Verdi, Wagner, Goldmark és Puccini operáiban.

Fontosabb szerepei: Amélia (Verdi: Az álarcosbál); Leonora (Beethoven: Fidelio); Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület); Tosca (Puccini).

Szalma Ferenc

(Szeged, 1923. márc. 19.–2001.szept.29. ): énekes (basszus).

Tanulmányait a szegedi konzervatóriumban, majd Nürnbergben és Bambergben végezte.

1952-ben került a Szegedi Nemzeti Színházhoz, először mint énekkari tag, majd 1957-től magánénekesként.

1954-ben nagy sikerrel mutatkozott be az Anyegin (Csajkovszkij) Zareckij szerepében.

1963-ban szerződött az Operaházhoz, amelynek 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig egyik legnépszerűbb tagja volt.

Számos hanglemezfelvétel közreműködője.

Moldován Stefánia

 

 

(Sajóudvarhely, 1931. aug. 24.– ): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait 1948-tól 1953-ig dr. Sipos Jenő tanítványaként végezte a Zak-n.

Pályáját az Operaház énekkarában kezdte.

1954-ben Mimi (Puccini: Bohémélet) szerepében debütált a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol 1954–1961 között tag volt.

1961-től az Operaház magánénekese.

Mind hangjának kiegyenlített, telt hangzásával, mind alakításainak drámaiságával és szenvedélyes lendületével a társulat vezető szopránjai közé tartozott.

Franco Corelli
(1921.Ancona-2003.Miláno)

Olasz trenor, különösen a spinto tenor és a drámai olasz tenor szerepekben kedvelte meg a közönség.
Karrierje 1951-ben kezdődőtt és 1976- ban szép nemzetközi sikerek után fejeződött be.
Családjában nem volt zenész, a fiatal Corelli is haditengerészeti mérnöknek tanult Bolognaban. Műkedvelő énekes barátja nevezte őt be egy énekesversenyre, amit ugyan nem nyert meg, de a zsűritagok biztatására énekesi tanulmányokat kezdett a Pesaro Zenei Konzervatóriumban.

Ladányi Andrea

(Bp., 1961. ápr. 29.– ): táncosnő, koreográfus. Az ÁBI-ben 1980-ban kapott balettművész diplomát, s a Győri Baletthez szerződött, ahol 1986-ig magántáncos volt. Az egy. legszuggesztívebb balerinájaként számos főszerepet táncolt el, majd 1986-tól szabadúszó lett, s elsősorban Kanada különböző balettegy.-eiben lépett fel, Montrealban, Calgaryban, Torontóban. Kanadai és USA-beli tanulmányai révén táncnyelve, technikai tudása rendkívül kiszélesedett, mert miközben klasszikusbalett-órákat adott, folyamatosan képezte magát, így a modern tánc különböző technikáit is elsajátította.

Markó Iván

(Balassagyarmat, 1947. márc. 29.– ): táncos, koreográfus, balettigazgató. Az ÁBI-ben 1967-ben fejezte be balett-tanulmányait, és az Operaház tagja lett, 1971 óta magántáncosa. 1972-ben Maurice Béjart világhírű egy.-éhez, A XX. Század Balettjéhez szerződött szólistaként. 1979-ben hazatért, s az ÁBI akkor végzett növendékeivel megalapították a Győri Balettet, amelyet 1991-ig vezetett. 1991 nyarától szabadfoglalkozású művész. Lírai alkatú, tiszta klasszikus technikájú, szuggesztív előadóművész, aki a 70-es években a világ balettművészeinek élvonalába tartozott.

Orosz Júlia

 

 

(Bp., 1908. márc. 3.–1997.okt.20. ): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait a Zak-n végezte.

Nagy sikerű koncerteket adott hazai városokban és Franciaország-szerte.

1929-ben debütált az Operaházban Blondeként (Mozart: Szöktetés a szerájból).

1929–30-ban az Operaház ösztöndíjasa, 1930–1969 között magánénekesnője.

Európa számos jelentős operaházában vendégszerepelt.

Négy évtizedes pályafutása alatt közel nyolcvan szerepet énekelt.

Vaszy Viktor

(Bp., 1903. júl. 25.–Szeged, 1979. márc. 12.): zeneszerző, karmester. Vaszy Viktor a szegedi nagyárvíz 100. évfordulóján, 1979. március 12-én, a Falstaff kisszínházi próbáján, vezénylés közben ráborult a karmesteri pultra, és csendben elhunyt.

Tanulmányait 1919–25-ben végezte, a hegedű szakon Zsolt Nándor és Szerémi Gusztáv, a zeneszerzés szakon Kodály Zoltán és Koessler János növendéke volt.

1925–29-ben a Székesfővárosi Zenekar, 1929–1941 között a Budapesti Egyetemi Énekkar, 1935–41-ben a Budapesti Palestrina Kórus karnagya.

Palánkay Klára

 

(Bp., 1924. jún. 3.–Bp.,2007.jan.24 ): énekesnő (mezzoszoprán).

Tanulmányait 1938-tól 1944-ig végezte a Zak-n Rosthy Anna irányításával, majd Rómában képezte tovább hangját.

1944-ben Amneris (Verdi: Aida) szerepében debütált az Operaházban, amelynek visszavonulásáig, 1970-ig volt vezető magánénekesnője.

A magyar operakultúra 1945 utáni történetének legjelentősebb drámai mezzoszopránja. Elsősorban hangjának drámai ereje, rendkívüli színészi temperamentuma tette alakításait felejthetetlenné.

 

ifj. Domahidy László

 

 

 

 

 

ifj. Domahidy László (Debrecen, 1958. október 21.), nagyon mély hangfekvéssel, dübörgő hangzással rendelkező basso profondo (profondo mélybasszus) magyar operaénekes.

Életrajz

Édesapja Domahidy László (Debrecen, 1920. július 10. - Budapest, 1996. szeptember 1.) a Budapesti Operaház jól ismert operaénekese volt, muzikális családban nőtt fel. Hat éves korában zenei általános iskolába ment, ahol zongorát kezdett tanulni, és fiatal zongoristaként lehetősége volt az Országos Filharmónia koncertjein szerepelni.

Havas Ferenc

 

 

 

Havas Ferenc (Bp., 1935. márc. 12.–Bp.,2007.febr.24. ): táncos, balettmester.

Nádasi Ferenc növendéke volt.

A tanulmányai közben alakult ÁBI-ben kapott diplomát 1953-ban, de már 1952-ben az Operaház tagja lett.

1953–1982 között a társulat magántáncosa volt.

1977-ben ugyancsak az ÁBI-ben balettmesteri diplomát is szerzett.

Nagyszerű adottságú, elegáns alkatú balettművész, generációjának legtöbbet foglalkoztatott szólistája, aki a klasszikus balettirodalom szinte minden klasszikus és karakter főszerepét eltáncolta.

Orosz Adél

 

 

 

Orosz Adél (Bp., 1938. márc. 17.– ): táncosnő, balettigazgató, pedagógus.

Az Operaház balettiskolájában Nádasi Ferenc növendéke volt, majd az ÁBI-ben folytatta tanulmányait, ahol 1954-ben szerzett balettművész diplomát.

1954-től az Operaház tagja, 1957 óta magántáncosa.

Az 50-es évek végén Leningrádban kapott továbbképzést.

Virtuóz, lendületes, tiszta technikájú klasszikus balerina, aki a repertoár szinte minden főszerepét eltáncolta, és vendégművészként az egész világot bejárta.

Gáti István

 

Gáti István (Bp., 1948. nov. 29.– ): énekes (bariton).

Diplomáját 1972-ben szerezte a Zak-n. Ezt követően az Operaház magánénekese. 1971–1975 között több rangos nemzetközi énekverseny – München, Bécs, Rio de Janeiro, Salzburg – díjnyertese.

Rendszeresen fellép külföldi operaházakban.

1986-tól a Bécsi Állami Operaház vendégművésze, 1991-től rendes tagja.

Számos hanglemezfelvétel közreműködője és televíziós operafelvételek főszereplője.

Tokody Ilona

 

 

(Szeged, 1953. ápr. 27.– ): énekesnő (szoprán).

Szegeden Berdál Valériánál és Csóka Bélánál kezdte énektanulmányait.

1971-ben lett a Zak növendéke, ahol dr. Sipos Jenő és Mikó András voltak mesterei.

1972-ben megnyerte a Kodály-énekversenyt, a következő években a genfi, az ostendei, a pozsonyi és a bp.-i Erkel-énekverseny győztese lett.

1976-tól az Operaház magánénekese és a bécsi Staatsoper állandó vendégművésze.

1977-ben mutatkozott be, az Operaházban Durkó Zsolt Mózes c.

 

Mario del Monaco - az örök Otello

 

 

 

Mario Del Monaco (Firenze, 1915. július 27. – 1982. október 16.) olasz tenor operaénekes.

 

Mario del Monaco Firenzében született, zenész családba. Édesanyja énekesnő, édesapja zenekritikus, nagyapja templomi orgonista volt. Gyerekkorában hegedülni tanult, de igazi szenvedélye az éneklés volt. Raffaelli volt első tanára, majd a sokat vitatott Arturo Melocchi-hez került, aki végre felfedezte ebben az erőteljes hangban rejlő lehetőségeket, és ő képezte tovább hangját és technikáját, hogy del Monaco igazi hőstenor lehessen.

Tullio Serafin olasz karmester bíztatására részt vett egy a Római Operaiskola által szervezett versenyen, ahol amellett, hogy elsöprő sikert aratott, Rina Filippinivel is megismerkedett, a gyönyörű hangú szopránnal, aki később a felesége lett.

Maleczky Bianka

(Bp., 1889. jan. 14.–Bp., 1946. máj. 14.): énekesnő (koloratúrszoprán).

Maleczky Vilmos és Ellinger Jozefa szopránénekesnő lánya, Maleczky Oszkár nővére. 

Tanulmányait édesanyjánál, valamint Passy Cornet Adélnál és Pauli Richárdnál végezte.

Rövid ideig Krecsányi Ignác színtársulatában működött.

1912–1925 között az Operaház magánénekesnője volt, 1921-től tanított a Zak-n.

Fontosabb szerepei: Melinda (Erkel F.: Bánk bán); Philine (Thomas: Mignon); Az Éj királynője (Mozart: A varázsfuvola.

Solti György

 

 

Solti György (Bp., 1912. okt. 21.–Antibes, Dél-franciaország 1997.szept.05. ): karmester. Tanulmányait a Zak-n Székely Arnold és Siklós Albert tanítványaként végezte zongora és zeneszerzés szakon.

1930-tól 1939-ig volt az Operaház karmestere.

1936–37-ben Arturo Toscanini asszisztenseként vett részt a Salzburgi Ünnepi Játékokon.

1939-ben Svájcba emigrált.

1942-ben megnyerte a genfi nemzetközi zongoraversenyt.

1946–1952 között a Bajor Állami Operánál, 1952-ben Frankfurtban főzeneigazgató.

Lakatos Gabriella

 

(Bp., 1927. okt. 18.–Bp., 1989. nov. 13.): táncosnő.

Az Operaház balettiskolájában Nádasi Ferenc növendéke volt, majd 1943-tól atársulat tagja, 1950-től 1973-ig magántáncos.

Az 1945–46-os évadban a Szegedi Nemzeti Színház balettegyütteséhez szerződött, itt csak operabetétekben kapott szerepet.

Korának legtemperamentumosabb, nagyszerű technikájú művésze, aki a repertoár szinte összes karakter főszerepét, s néhány klasszikus szerepet is eltáncolt.

Kun Zsuzsa, a balerina

 

 

 

A mélyinterjú-sorozatban a Magyar Állami Operaház primabalerináját és a magyar balettművészet egy fontos korszakát is megismerhetik az érdeklődők.

Kun Zsuzsa, a balerina

Kun Zsuzsa 1934. december 9-én született.
Az Operaház balettiskolájában 1943 és 1949 között Nádasi Ferenc növendéke volt, majd az Operaház tagja lett.
Az ötvenes évek elején Moszkvában és Leningrádban tanult, hazatérése után, 1952-től 25 éven keresztül a balettegyüttes magántáncosaként eltáncolta a balettirodalom drámai, lírai és komikus főszerepeit.

Delly Rózsi

Delly Rózsi (Bp., 1912. dec. 16.– 2000.márc.04.): énekesnő (szoprán).

Tanulmányait Székelyhidi Ferenc tanítványaként végezte a Zak-n 1936–1940 között. 1947-ben szerződtette az Operaház, ahol Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület) szerepében mutatkozott be.

Hamarosan a színház vezető drámai szopránja lett: évtizedeken át ő volt az egyetlen Wagner-heroina.

Rendkívüli hangterjedelme, kiegyenlített énektechnikája egyaránt alkalmassá tették a drámai szoprán és a drámai mezzo szerepkör betöltésére.

 

Maria Callas

 

Maria Callas (New York, 1923. december 2. – Párizs, 1977. szeptember 16.) Amerikában született görög opera-énekesnő (szoprán), aki elsősorban lenyűgöző bel canto technikájának, valamint óriási drámai képességének – amely majd Zeffirelli és Visconti rendezéseiben csúcsosodik ki – köszönhette hírnevét; rajongói La Divinaként vagy a "la prima donna assoluta"-ként emlegették. Világkarrierje alatt 36 szerepet énekelt, de figyelembe véve korai athéni éveit, valamint azon operaszerepek teljes lemezfelvételét, amelyeket színpadon nem énekelt, 45 szerepet tudhatott magáénak.

 

José Cura

 

 

 

Született     Santa Fe,Rosario , Argentína
1962. december 5.
Nemzetisége     Argentin
Beceneve     operaénekes (tenor), karmester

José Cura (Rosario, Santa Fe, Argentína, 1962. december 5. –) világhírű operaénekes, zeneszerző, karmester, színész, showman és emellett tanár, fotós és üzletember egyaránt. Manapság a "21. század tenorsztárja" ill. Plácido Domingo , Luciano Pavarotti és José Carreras triumvirátusára utalva a "4. tenor" jelzővel is illetik.

 

 

Basilides Mária

 

 

 

Basilides Mária (Jolsva, 1886. nov. 11.–Bp., 1946. szept. 26.): énekesnő (alt).

Énektanulmányait 1905–1911 között a Zak-n végezte Sík József növendékeként. 1911-ben debütált a Népoperában – később Városi Színház – Nouges: Quo vadis c. operájában. 1915-ben szerződött az Operaházhoz. 1915–1946 között magánénekesnő. Számos alkalommal vendégszerepelt külföldön, így Berlinben, Drezdában, Münchenben, Prágában, Bukarestben, Londonban, Koppenhágában, Bécsben, Antwerpenben, világhírű karmesterek – Richard Strauss, Bruno Walter, Erich Kleiber, Fritz Busch, Hans Knappertbusch, Hermann Abendroth – vezényletével.

Kiri Te Kanawa

Kiri Janette Te Kanawa 1944. március 6-án született Gisborneban, Új Zéland North Island nevű szigetén. Európai és maori ősei voltak, de keveset tudunk származásáról, mivel örökbe fogadták. Új Zéland legjobb énektanáránál, Lady Mary Leo nővérnél végezte opera-énekesi tanulmányait. Mezzoszopránként kezdte pályáját, később hangja szopránná fejlődött.

1965-ben megnyerte a neves Mobil Song vegyes műfajú énekversenyt, majd a melbourni  Sun Aria versenyt, melynek fődíja egy londoni ösztöndíj volt.

 

Réti József

Réti József éneklését a páratlan technikai tudás, kivételes muzikalitás, bensőséges, kristálytiszta hang, különleges fényű hangszín és tökéletes szövegmondás jellemezte. Az 1960-70-es évek legkeresettebb oratórium-szólistája is volt, de utolsó éveiben dalénekléssel is foglalkozott.

Réti (Redl) József Ploestiben (Románia) született 1925. július 8-án, és 1973. november 5-én Budapesten halt meg. A csurgói Csokonai Református Gimnáziumban ébredt fel érdeklődése a zene iránt.